Lantos Tímea : Bordám mögött

 

 

Talán ezer évről ismerem az arcod,

a gondok vájta árkokat,

szembogaradban cikázó lángokat,

s nekem nyugodt hangod,

mint hegyek közt szikrázó vízesést.

Csak ez a csend…

úgy tornyosul,

mint templom tornya fölött

felhők közt hasadó fájdalom,

ha Isten látja,

talpunk alatt recseg az irgalom.

Úgy tapad össze bordám mögött csended,

és cseppkővé leszek,

rideg, hamvas rétegbe burkolom

fortyogó szívemet.

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:05 :: Lantos Tímea
Szerző Lantos Tímea 86 Írás
Azt hiszem mindig éreztem magamban valami pluszt, és ki nem aknázott energiát. Szeretnék adni... Alkotásaimban próbálom megfogalmazni az emberi élet törékenységét, a szeretetet, a hitet, és a természet megfoghatatlan szépségét. Eddig három antológiában jelentek meg műveim, illetve egy kedves barátom könyvbe köttette verseim, novelláim. Azt hiszem jól írni, nem könnyű feladat, mint egy összetört porcelán darabjait akarnánk összeilleszteni... Hogy a verseket, ki hogy értelmezi, több tényező függvénye, és ha egyeseknek nem tetszik az sem baj, hiszen írni csodálatos megtisztulás!