Kérlek, kedves Péter, a naplódba tedd fel.
Valamikor ki akart törni a tojásból, az idő múlását még másképpen számolta. Sehogyan. Most szívesen visszatérne, de már megint másképpen számolja az időt. Néha lassítana, máskor gyorsítana, irányokat keres, jót nevet, és megint sehogyan sem mér.
Így aztán rá is döbben, hogy az idő fogalma nem létezik. Ha belebonyolódtunk, akkor is legfeljebb filozófiai szinten és persze az időmérés.
Egyébként a végtelen vége után sincs pont. Azért hívják úgy, mert matematikai értelemben mindenképpen létezik. Egyébként maradjunk a világ egyik legszemetebb találmányánál, a vekkernél. Ő aztán meggyőzhetetlen!
A homokóra legalább veszi a lapot, ha lepereg, pihen, és hajlandó fordított irányba is mérni.
Micsodát is? Ha nem csalnak emlékeim, azt mondtam, hogy idő nevű valami talán nem is létezik. Ha nem tévedek, akkor még kijelentő módban… Bár az is lehet, hogy az idő véges, akkor viszont csak a befejezés után fog megszűnni. Tehát a vége, csak a vége után jöhet…
