Kezdem a hajánál, Nagysága!
Önnél a tupír a nagysága.
Minden szál belőve,
de mi lesz belőle,
ha ölel nyakamon a lába?
Bevallom fülét is kedvelem,
ha remeg cimpája- kedv velem.
Búgom a bókokat,
Magácska bólogat,
miközben vágynyálam már nyelem.
Szemhéja aléltan pillázik,
a hévtől dolmányom átázik.
Dobom a fenébe,
sokkal jobb levéve.
Kívánom a feje búbjáig.
Végre az ajkához érkezem,
Érzi tán, mily nagyon élvezem.
Izgató bársonya-
csókontó áfonya.
Szerelmet rajzol rá két kezem.
A kecses nyakát is imádom,
Ruháját oldja meg! Kívánom!
De közben megveszek,
kutyaként szenvedek.
S remélem sikerül kivárnom!
Na végre, melle is kidobva,
látványa kardomat kivonja.
Csókolom halmait,
Nagyvezér hal ma itt.
Kívánom! Legyen már kibontva.
Érintem vágyárkos köldökét,
alatta mézédes ördögét.
Nem lesz itt Világos,
fegyverem világ ott!
Élvezem minden csepp gyönyörét!
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:02 :: Vaskó Ági
