Kovács-Cohner Róbert : Vihar után

2008.03.05. Kovács-Cohner Róbert Vers 5
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
Betűk I-II.

Kora tavaszi ég, folyókat tükrözöl.

Lázrózsák nyílnak arcod bíborán –

sebeid lidérclángja vihar után.

Belédszülettem időtlenül. Feltámaszt. Megöl.

 

Burkába zár a száraz világ. Szakrális. Profán.

Magzatpózba görnyedek. Édes anyaöl.

Olyan hazug, ahogy egymásnak két utcalámpa dől.

És Te. És én: érdemtelen. Eltévedt dobbanás az űr mellkasán.

 

Menj, dördülő idő – hagyd itt elmaradtaid.

Homlokod hideg, érces, télkemény

és lőréseken bucskázik át álomtól álomig,

 

ahogy áttetszül itt-ott a tér, az egy, a sok –

az ég lövészárkain elhasal a fény:

titkaid kinőttük: mezítlábas, didergő tejutasok.

 

—

 

Sok mindent mondhatnék. Hallgatok kicsit.

Porózusul körben a falánk téridő.

Kékre bézs. szögesdrót. csend. újjáéledő.

Hullámok. Áradó szavak. Hallgatás. Az ott. Ez itt.

 

Csak te vagy. Most értem. Hideg. És perzselő.

Ezt beszéli ősszel ágról ág. Pőreségét. A szőlőszem titkait.

Mert ilyen meztelen. Tépkedtem virágok szirmait.

Sokkal több. Nem látni máskor, másként. Vakító. Lebegő.

 

Csak csend és hinni, hogy ilyen. Mint a vasárnap.

Délelőtt fakul egy zsanér bolond morzéjén.

Kontúrtalanodik minden. A most lábaim előtt

 

kinyújtja megigazult iszonyú karmait a márnak.

Arca villan. Rézkarccá időtlenedik. Te. Még és már és: én.

Minden más kozmikus rándulás. Tejút elkarcosult talpaink előtt.

 

 

 

 

—

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:28 :: Kovács-Cohner Róbert
Szerző Kovács-Cohner Róbert 111 Írás
1986 márciusában születtem Budapesten. A Radnóti Miklós gimnázium elvégzése után az ELTE BTK filozófia szakára jelentkeztem – ezzel párhuzamosan a MUOSZ-nál emelt szintű újságíró képesítést is szereztem. A filozófia mellett az esztétika szakot és a Belső-Ázsia tanszék óráit látogattam. A gimnáziummal párhuzamosan gyakornokként dolgoztam a Kossuth rádiónál. 2008-ban az Esti Hírlap kultúra rovatához kerültem vezető újságíróként, majd a Népszabadság és a Népszabadság Magazin, valamint a Repertoár kulturális cikkeiért feleltem. 1998 óta írok, első versemet 2000 januárjában publikálták. 2007 szeptemberéig az AlkoTó-ház internetes irodalmi portál szerkesztője, előtte pedig a KözKincs főszerkesztője voltam. 1998 óta írok, első versemet 2000 januárjában publikálták. Első önálló kötetem, a neon 2006-ban jelent meg, a Glória kiadó gondozásában. Ephata - álom egy ablak üvegén című kötetem Vedres Csaba zongoraművész (ex-Aftercrying) cd-mellékletével és Veszely István grafikáival 2007 augusztusában került a könyvesboltokba. Jelenleg a Nők Lapja, a Nők Lapja Évszakok, a Könyvjelző, a GameStar magazin újságírójaként dolgozom, az iPhone Hungary-nek pedig szerkesztője vagyok. Mégis: ami a legfontosabb számomra, az a színház. 2009 óta az ország számos színházában játsszák drámáimat (Modern Elektra: 2009 - Vörösmarty Színház, Orfeusz és Etília: 2011 – Pesti Magyar Színház, Jászai: 2012 – Csokonai Színház, Na'Conxypanban hull a hó: – 2012 - Csokonai Színház, Tanár úr kérem, minden másképpen van!: 2013 - Vörösmarty Színház. Bemutató előtt: Boldogságtöredékek: 2013 – Nemzeti Színház, Gyöngéd Barbárok (Hrabaliáda) – 2013, Csokonai Színház). A drámaírás mellett dramaturgként is több színház munkájában veszek részt. 2009-től 2011-ig a Vörösmarty Színház NKA támogatást elnyerő Rivalda magazinjának voltam a főszerkesztője. Műfordítások: Schwarz-Tebelak: Godspell (bemutatta a Vörösmarty Színház), Shakespeare: Macbeth, Agatha Christie: Feketekávé (bemutatta a Vörösmarty Színház). Firka a falra /Kaleidoszkóp könyvsorozat, Kaleidoszkóp Nemzetközi Versfesztivál/(2005), Radír (2003, 2004). Cikkek: Haszon magazin (2004), Hírlevél (2005-től Közelkép, Képző-művészet, Fórum, Szakmapolitika rovat), Filozófiai szemle (2005-). Esti Hírlap, Népszabadság, Nők Lapja, Nők Lapja Évszakok, Könyvjelző, iPhone Hungary, Gamestar – utóbbi lapoknál a mai napig dolgozom. Honlapom: http://www.verssorok.hu Írásaim megjelennek még a http://www.artpresszo.hu -n A Héttoronynál 2007 augusztusától 2008 augusztusáig dolgoztam szerkesztőként.

Hasonló írások

Elbeszélés

Az odú

2023.06.14. Csillag Endre Elbeszélés 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás Évek óta etetjük apró, fekete napraforgó szemekkel, a nálunk lakó és a hozzánk vendégségbe járó madarakat. Szándékaink szerint persze, elsősorban a széncinegéket. Az élelmes, de nagyon kulturálatlanul étkező verebeket is kedveljük. Azt már kevésbé, hogy bele állnak az etetőbe, [… Tovább]

Mese

Boldogasszony papucsa

2023.05.26. Csillag Endre Mese 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás    A hőscincér jól látta, aznap az alkony pillangószárnyakon szállt le a tölgyes azon nyiladékára, amelynek kapubejáratát Szarvas szomszéddal ketten védelmezték a hívatlan látogatók ellen.    Már minden üde zöldben állt, május vége felé ballagott Időapó. A pillangók még [… Tovább]

Mese

A kékszalagos fa

2023.03.12. Ruder Jana Mese 8
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás   Az, amit most elmesélek, az már nagyon régen történt. Nekem is úgy mesélte el egy öreg néni, amikor várakoztam a doktor bácsira, hogy megvizsgálja a beteg torkomat. Volt egyszer egy nagy, hatalmas erdő, tele volt gyönyörű fenyőfákkal. Szerették [… Tovább]

Vers

Mörcisor

2023.03.12. Marthi Anna Vers Mörcisor bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás   Nekem Te vagy a tél vége és a tavasz első napja. Megmagyarázhatatlan jó nyugalomnál is magasabban; mandulamagszerű rügye egy gyógy-baracknak. Üresség és forma váltja bölcs mindenléted, mindenben olyan egyszerű: hisz, meglel, s mint bújócska élsz még bennem.

Vers

A Brettyónál

2022.12.05. Csillag Endre Vers 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás A”zsengék” közül való “szerelemes földrajz” Egyedül baktatok kerékvágás porán, A háló ágyából nem keltél ma korán. Döcögős ösvényen szemembe tűz a Nap, Huncut bokor ága jól az arcomba csap. Nem sajog az arcom, de a szívem, az fáj, Most [… Tovább]

Vers

Bőregér

2022.12.03. Csillag Endre Vers 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás Ez a “vers” egyetemista koromból, az ezekilencszáz hatvanas évek elejéről való, és pesszimista hangulatomban született. Elég hosszú, de legalább unalmas egy kicsit. Nem az akkori évszázad  verse, de az enyém, és fent volt már a Toronyban, de egy szoftveres [… Tovább]