KETTÉTÖRT PARAFRÁZISOK
Konok kényszerek súlyosbítják álmaink! Mintha feszülő vágyakat feszítenének keresztre bennünk remélve az örök feltámadást! Szerelmi visszautasításaink echó-húrjait egyre nehezebben viseli rakoncátlan kínunk! Minden zsibbadó sejtünkbe áthasít fájdalmasan a fohász s Mindenség-mámorok édes-nyers émelygésében a dédelgető pillanatok halhatatlansága! – Boldog egymásrautaltság csupán tündérmesék habos-szirupos kiváltsága; odakint érdek-zűrzavarok tombolnak s már méreg-csókok is abszintba mártják kígyózó nyelveiket!
Tékozló-lelkek mosdatott zajai közben védtelenül bizonytalan csupán tapogathatnak kik a túlélés szabályaival is szembe mennek! Összegyűrött, sejtelmes kulisszák mögött kifestett dívák hamvas-egzotikus arcán árván sír-szorong egy kiszolgáltatott gyermek! Testetlen, fojtogató-gyilkoló feszültség ólálkodik nyársait vákuum-közegként lengi körbe! Szemcsillagok csupán csak pislogni bírnak babonázó vagyon-káprázatokra; prostituált Kornak kínálja így alantos feltörekvőknek önző kapaszkodásoknak dúsított kincseit!
Szánalmas egy Kor-lelet! Vonzó trénigekhez elefántcsontornyos embereknek sincsen már semmi kedve; végtelen térmagasságok felé törnek hírneves karrierek, míg a valódi becsületes munkát manapság már senki sem becsüli! – Becsapható hitvallásokat még most is egyre elszántabban s némán cipelni igyekszünk napra-nap! Folyamatosan kettétört parafrázisokat hallgatnak kik agymosásban részt vesznek s közreműködnek!
Tompított fénynyalábok büszke echó-gyűrűjében világító árnyék suhan át – hogy átcsírázhasson a Korok falán!
