Böröczki Mihály - Mityka : TANÚHEGYEK

Nyomtatás

Az igazság, s a gyanú egy,

hogy mit őriz nyolc tanú hegy,

egy tengerfeneket  takar,

s már minden bazaltja magyar.

SÁG HEGY

Egy idehagyott jel Pannoniából,

ma csonka kúpként mered ki a tájból,

rég rómaiak akarata marta,

vén Savaria utcáit takarta,

és kopásálló bazalttakaróját,

a borostyánkő út ölébe hordták,

de móddal mérték akkortájt a kínját,

így ő himbálhatta az Eötvös ingát,

s a haszonlesők gőggel kiemeltek,

nagy testéből több milliónyi lelket, 

egy üzem lett a hegy, egy zúzott bánya,

ma óriási űr – a múlt hiánya,

de kövesedett történelmét óvja,

a hegy nagy lyukká süllyesztett  platója.

SOMLÓ

Valaha majdnem befödte a som,

és szép nevét itt őrizi a nyom,

míg kilövellt a vulkán tüzeként,

hat balatoni hegy testvéreként,

a láva volt az építő ura,

ezt őrizte meg a bazalttufa,

a Pannon tenger, a Turáni-tó,

s a sós édes lett, boldog, iható,

és folyók mosták, sík lett a terep,

de bazaltkúpja kiemelkedett,

és itt áll őrt a Szent István szobor,

s a múlt zamatán érlel ízt a bor,

az olaszrizling, juhfark, tramini,

a patikus is gyógyszernek hiszi,

s a magányos hegy úgy bódul bele,

mint szentbeszéd felkiáltójele,

s a körbe-tájból úgy bukkan elő,

mint erőteljes, vállas dombtető.

SZENT GYÖRGY-HEGY

Alapja Pannon-tenger üledék,

oldalán karcsú bazaltorgonák

őrzik a kőbe álmodott zenét,

s a Balaton-felvidék dallamát,

a Szent György kápolna nevet adott,

az év nagy részén termő fényt legel,

két oldalán két vízfolyás csacsog,

s klímája, földje jó szőlőt nevel,

a múltat őrzi, nagy időt remél,

s mint óriások faragta szobor,

egy megdermedt tömb, fojtott szenvedély,

s a Sárkány-lik ölében forr a bor.

TÓTI-HEGY

Cukorsüveg-sapkát visel,

az eget ő sem éri el,

csákány csak néha érte,

s a Gulács kistestvére,

hallgatag bazalt-ördögök,

a Csobánc, s Badacsony között,

tetején körpanoráma,

húztak föléje kék plafont,

hogy ráfesse a Balatont

bazaltos vászonára.

GULÁCS

A csúcs egész a mennybe megy,

úgy mered magasra a hegy,

mintha még keresné az ég

tovatűnt Pannon tengerét,

s a visszabékített habon

száz színt kever a Balaton,

a szeme tűz, az arca szép,

a hegynek nyújtja hűs kezét,

így békén tűri  a Gulács,

hogy égig faragja az ács.

CSOBÁNC

Pásztort jelent törökből szőtt neve,

s körül a zöld, mint szoknya lengi be,

aliggal több, mint nyolcszáz éve már

lelt jót helyet a tetején a vár,

egy kőépület adta ősjogát,

Gyulaffy Rátóték tulajdonát,

török támadta, labanc tört neki,

dó óvták Pannon ősi kövei,

mert olyan egyszerű, hogy csodaszép

a magasát befogó körbe-kép,

s a Balaton látványa, mint a bor,

az őriző hegyével összeforr.

BADACSONY

Nem is olyan alacsony

tanúhegy a Badacsony,

tudja róla fenn az ég,

termő bazaltüledék,

s ide ültetgette rég ,

első szőlő vesszejét,

kortyold kedvvel a borát,

nem lesz szürke a barát,

ám fönt dermedt lelke van,

bazaltszikla, kőfolyam,

abban dobban a szíve,

nem tud róla senkise,

s azt is titkolja a táj,

hogy a nagy víz vele hál.

HALÁP

A tanúhegyek őrbástyája volt,

s mint legfiatalabb, zárja a sort,

kibányászolták – fájja a vidék –

a sok millió tonnás kőszívét,

s e tájék rejtekéből bújt elő

sok budapesti kopott utcakő,

egy múltból idehagyott járadék,

a szétdarabolt vulkánmaradék,

de elpusztítani a kőhegyet,

a  legnagyobb haszonért sem lehet,

s a hegyüreg  él, mint egy sebbe mart,

bevarasodott, gyógyuló bazalt.