Gyerek voltam, tűrtem a klott-gatyát,
ötvenhatot falumban fúltam át,
s mint kotlós, aki más fészkére ül,
egy jó hetet tanultunk németül.
Az iskola rögvest haptákba állt,
a régi eltűnt, új eszmét talált,
s nem magyarázta senki emberül,
hogy falunk trónján másik ember ül,
Egy új öröm szóródott szerteszét,
kis, szomjas torkom itta a mesét,
s a Szabad Európa híreit.
Az utca nálunk fújta melegét,
csak kis idő volt. Arra sem elég,
hogy falum meggyónja a bűneit.
*
Rossz október volt. Fázott a hideg.
Épp pattanásig feszült az ideg,
a várakozás nap-nap volt jelen,
s nagy cafatokban hullt a félelem.
Bár senki nem szólt rosszul senkinek,
már látszott, hogy a boldogság biceg,
s a rossz mag úgyis megtorlást terem.
bár dolgos kéz szánt-vet a földeken.
A derékszíj se véletlen szoros,
de annyi ember volt akkor okos,
nem látták, hogy a szabott gatya bő.
S kit érdekelt, hogy a szándék jogos,
a gyűlölet e tájon otthonos,
és bárhogy irtod, mindig újra nő.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:00 :: Böröczki Mihály - Mityka
