Versek éjfélkor
Koosán Ildikó
A költő
A lélek kirakatában
egy virág s egy kóró
remél tavaszra vártan,
odakint szitál a hó.
„Költői varázslat!”
szól- aki arra téved:
„- mily friss a virágillat,
mily lombvesztett a lélek.”
A bölcs
Világkáosztól elvonultan
elméjét fogta faggatóra,
lehet- e bölcsen élni, jobban,
de ráébredt a nyers valóra:
Őröl a pokoli gépezet,
léphetünk előre hátra,
érdek ül tort az ész felett,
a butaságnak nincs határa.
2018. november 28.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:00 :: Koosán Ildikó