Nagygyörgy Erzsébet : Tandori Dezsőnek (Megemlékezés, róla, az ő szemszögéből írva)

Kicsit koptatnám még e földet,

könnyű-léptű álmaimmal,

s hogy dolgavégezetlen ne tűnjek el.

Itt jönnek, itt jönnek az elmúlás

fekete hírnökei,

a sereg mely vájná már szemem,

ha lantom kiesne kezemből.

Küzdenék még. 

Kezem, éppúgy cikkan

a fehér lapon, 

mint sihederkoromban,

de már várnak odafönn

az égi parasszuson,

Isten és az angyalok.  

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 14:59 :: Nagygyörgy Erzsébet
Szerző Nagygyörgy Erzsébet 166 Írás
Kedves Szerkesztőség, és Tagok! Köszönöm a bizalmat, és igyekszem rászolgálni. Irodalmat kedvelő, verseket írogató, ember vagyok. A lírai hangvételű írások állnak közelebb hozzám. Szeretem érezni, ahogy a vers homokszemei peregnek az ujjaim közül... Nagygyörgy Erzsébet