ébredés
az újra kitáruló szárnyas ajtó
eleven sebe átenged ma is
kitörli szemedből az álmot
de ne fordulj vissza
megrémülnél az ébredésed előtt ottfelejtett
bárány tekintetétől
érzékeid életre kelnek
az emlékezet nélkül előhívott színek
felszikrázva körülölelnek
arkangyalod
kiterjesztett szárnyat nyújt át
örül amikor látja
hogy kételkedés nélkül felöltöd
a stációk
már mind mögötted
a fal
áttetsző síkjából kilépő testek
lépcsője felvezet a végső dimenzióig
ahol a kezdetek beteljesüléseként látod magad
az égő üvegikon vitráljában
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 14:58 :: Bátai Tibor