A csúcson kell abbahagyni,
Mindig ez volt az elvem,
Hányszor másztam fel a csúcsra,
Lesiklottam nevetve.
Onnan fentről világégés
Aprócska kis gyufaláng,
Itt lent sárban dagonyázok,
Kutyaszar a szép világ.
Fel hát újra, fel a csúcsra,
Serpák, botok, kötelek,
Oxigénpalack a háton,
Vágyam ott fulladni meg.