„… egy standon úgynevezett e-cigarettát reklámoztak és árusítottak. Az ÁNTSZ munkatársai közelebbről is megszemlélték a kínálatot, és mint azt közleményükben is tudatták, elkérték az eszközhöz tartozó minősítő anyagokat, engedélyeit.
… Az ellenőrzés megállapította, hogy bár a terméket a dohányzásról való leszoktatás egyik eszközeként árusítják, még OGYI engedéllyel sem rendelkezik, a mellékelt patronokban elhelyezett nikotinmennyiség helytelen használat esetén akár súlyos mérgezést, fatális kimenetelt is okozhat.” (Weborvos)
Az írott és vetítetett sajtóból áradnak a jobbnál jobb tanácsok, hogy hogyan őrizzük meg, vagy nyerjük vissza egészségünket. Nem is kell mást tenni, mint ezt, vagy azt a tablettát, kapszulát, teát, keveréket bevenni-elfogyasztani.
Persze nem olcsó pénzért.
Újabb keletű elnevezés szerint ezen „csodaszereknek” étrend-kiegészítő a nevük. De vigyázat (!) ez egy jogi kategória és egyáltalán nem fedi a valóságot, azt sugallja tudniillik, miszerint ezek étrendünk hiányát pótolják, teljessé teszik. De kérdezem én, olyan rosszul, egyoldalúan táplálkozunk, úgy általában, itt a Kárpát-medencében, hogy pótolni kell a „hiányokat”, hogy lehetetlen az egészséges, teljes értékű táplálkozás tabletták és társaik nélkül? Tudományosan bizonyított tény, hogy Európában az elegendő mennyiségű és változatos táplálkozás biztosítja azokat a vitaminokat, ásványi sókat, nyomelemeket és tápanyagokat, ami a normális fejlődéshez és az átlagos életmód fenntartásához szükséges.
Természetesen azokban az esetekben, amikor valódi hiányállapot alakul ki a fokozott igény, vagy csökkent bevitel miatt, akkor gondoskodni kell a célzott pótlásról. Ilyen helyzet adódik betegség átállása után, a lábadozáskor, vagy intenzív fizikai erőkifejtés, sportolás esetében, egyoldalú diéta alkalmával, valamint felszívódási zavarral járó betegségekben.
Kivéve ezen extrém eseteket az egészség megőrzésének a kulcsa a kiegyensúlyozott táplálkozás.
Sokak szerint azonban kényelmesebb bekapdosni valamilyen jó nevű készítményt, életmód változtatás helyett. Van egy csoport az u. n. „egészségtudatos” fogyasztók. Ők a vitamintartalmú készítmények fő fogyasztói. De vitaminokat is lehet túladagolni!
Ide kívánkozik néhány számadat: hazánkban évenként 15 millió forintot költenek ilyen és ehhez hasonló megelőzés céljából fogyasztott készítményekre. Más: a 2007-es esztendőben közel 1200 regisztrált étrend-kiegészítő volt forgalomban, amiből 200 új bejegyzés!
A vitaminokat, növényi kivonatokat, ásványi sókat tartalmazó készítményekkel az a legnagyobb gond, hogy nem tudjuk, vajon tényleg szükséges ezeknek a pótlása? A hiányállapotok, a megnövekedett szükséglet esetén még azt sem tudjuk, hogy milyen mennyiségben és összetételben van szükség a fenti anyagokra. Hiszen csak ritkán kerül sor alapos, klinikai vizsgálatokra, és ha már megállapítást nyert a hiány, akkor azt gyógyszerekkel kell kezelni.
Különben egyik készítménynél sem bizonyított tudományosan, hogy egészséges életvitel, változatos táplálkozás mellett szükséges volna a vitaminok és ásványi anyagok pótlására!
A gondot nem is ez, hanem az okozza, hogy a fogyasztók jó része ezeket az étrend-kiegészítőket betegségek kezelésére-megelőzésére használják, pedig nem erre a célra készültek. A törvény szerint sem a használati útmutatóban, sem a reklámanyagokban tilos olyan információkat közölni, mely betegségmegelőző, vagy gyógyító hatást tulajdonít nekik.
Két csoportba oszthatók a megalapozatlan elvárások: egyik az összetétellel kapcsolatos félreértések, s a másik azon félrevezető információkon alapul, melyet az ismerősök és főként a sajtó közvetít.
Gyakran olvasunk, hallunk az étrend-kiegészítők csodás hatásairól. Természetesen nem a szaksajtóról beszélek. A laikus jóhiszemű újságíró nem ismeri a különbséget az élelmiszerek közzé sorolt táplálék-kiegészítők és a gyógyszerek között. Nem is ismerheti, mivel nem szakember. Súlyosabb a helyzet, ha a gyártók érdekei vezetik az ismertető cikk írásakor. Ez az érdek pedig azt diktálhatja, hogy a gyógyulni vágyók érdeklődését is felkeltse. De az Európai Unió megfogalmazása szerint a termékek előnyös tulajdonságainak hangsúlyozása mellett tilos azok gyógyhatását említeni.
Külön fejezet a gyógynövények kérdése. Ezek legtöbbje aktív hatóanyagot tartalmaz, melyet a gyógyászat és a gyógyszeripar is felhasznál nagyon pontos vizsgálatok és adag-meghatározások alapján.
A jogi szabályozás enyhén szólva kaotikus. Nem csoda, ha a fogyasztók nehezen tesznek különbséget gyógyszer, gyógytermék, és étrend-kiegészítők között. A gyógyszerek és gyógytermékek engedélyeztetése az OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet) feladata, az étrend-kiegészítők forgalmazásának engedélyét az OÉTI (Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet) adja. De a fogyasztót a legkevésbé sem érdekli, hogy ki engedélyezte a szóban forgó terméket, hanem, hogy milyen összetevőket tartalmaz, és ha megtalálta kívánt hatóanyagot, akkor a választásban nem a hivatal kiléte, hanem a termék ára és az ismerősöktől, reklámból, sajtóból beszerzett információk alapján dönt. A csapda ott van, hogy amíg az OGYI engedélyezte termékekben pontosan meghatározott adagok vannak, addig a többi termékben lehet csak töredéke, vagy a terápiás adag többszöröse, ami már lehet nagyon veszélyes is (!)
A jogszabályok átláthatatlanságának és alkalmatlanságának következtében olyan mennyiségű termék jelent meg a piacon, hogy az ellenőrző szervek, a hatóság sem tud eligazodni. Még a szakemberek: a gyógyszerészek, orvosok sem rendelkeznek megfelelő információval. Az orvos nyilvánvalóan egy általa ismeretlen termék használatától óva inti a betegét. Sajnos a betegek zöme a táplálék-kiegészítőket a szakemberek megkérdezése, ellenőrzése nélkül szedik be.
Zárszóként álljon itt Csupor- Szendrei szerzőpáros megállapítása:
„A beteg érdekét a kellő tájékozottságon alapuló objektív tájékoztatás és döntés szolgálja… mindig mérlegelni kell a készítmény szükségességét és ártalmatlanságát az adott esetben.”
Forrás:
– 37/2004. (IV.26) ESzCsM rebdelet az étrend-kiegészítőkről
– 1924/2006/EK rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról
– Csupor D., Szendrei K.: Magyar Családorvosok Lapja 2008. 3: 36-39
– Szendrei K., Csupor D.: Gyógyszerészet 2007. 9: 557-567
– Ortega M., és mts: Publ. Health Nutr. Hosp 2001. 4: 1325-1329
– Nyilvántartásba vett élelmiszer-kiegészítők listája (OÉTI)
– A táplálék kiegészítők fontossága ( http://www.blush.hu/egeszseg/299 )
Legutóbbi módosítás: 2008.05.08. @ 11:08 :: dr Bige Szabolcs-
