Kárhozatra ítélt csontok,
verik az ajtót, a föld alól,
kiket az égiek nem fogadtak be.
Ég és Föld között,
bolyongnak fehéren.
Szemük fénytelen szemgödre
üzeni, hogy még van,
hit, remény, s szeretet,
a megcsalt ábránd, s
gyöngykagyló mélységes
csöndjében elzárva.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.16. @ 10:13 :: Adminguru