B.G.Boróka : Szerelem

*

Ahogy látom a fák szélfútta koronáit, amint puhán, hajladozva engednek a szél rendezetlen játékának, úgy hajlok én is meg neked Édesem!

 

Ahogy játszi könnyedséggel keríti hatalmába a vizeket is, és csipkéssé formálja, tarajos hullámossá felszínüket, úgy változom én is kezed nyomán Édesem!

 

Egykor még hajlíthatatlan akartam lenni! Hittem – ez visz majd előre -, de tévesen! Mert az IDŐa bölcs mágus, ellenség is meg jó barát.

 

Árkokat ás két megperzselt szív között, majd megvigasztal, beláttat, és velünk békét köt!

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:51 :: B.G.Boróka
Szerző B.G.Boróka 80 Írás
Régebben az írást belső kényszerként éltem meg, jelenleg számomra az öröm és az önkifejezés eszköze.