Jószay Magdolna : Túl a mán

Engedd hát szabadon
szorongó lelked…

Vállamra ült egy
huncut kis manó,
csak úgy, kérés nélkül
letelepedett.
Pajkosan kacsintott,
mókás ujjai
között hajtincsem
vidáman tekeredett…
Hallani véltem
hangját, miközben
köröttem május
illata keringett:
– Tedd le végre terhed.
Mire képes voltál,
hidd és el ne feledd,
ma is megtetted.
Engedd hát szabadon
szorongó lelked…
hadd lássam, der?je
hogyan ?zi messze
zord felh?idet.

Legutóbbi módosítás: 2008.05.23. @ 18:56 :: Jószay Magdolna
Szerző Jószay Magdolna 210 Írás
Nyomdász voltam sokáig, jelenleg kiadóban dolgozom szerkesztő-tördelő-korrektorként. Nagyon szeretem a verseket, magamat ösztönverselőnek mondanám, ugyanúgy előfordulnak szabad- és prózaversek nálam, mint versszerű gondolatok, rímesebb versformák. Témáim főleg emberi érzésekről, emberi kapcsolatokon való meditálásokról, de természetről, családomról, macskáimról ugyanúgy szólhatnak. Egy könyvem jelent meg, Aranygondolatok címen, mely saját eddigi életem olvasmányainak zöméből kézzel kiírt - eddig még más által ki nem gyűjtött - majd nyilván beszedett, betördelt gondolatok gyűjteménye. Az Index Fórumon van Gyöngyszemek, kavicsok, aranygondolatok c. irodalmi topikom, melyet 1 éve nyitottam Bűvössárkány nicknéven. Amatőrként verselek, azt tartom, könnyebb elviselni örömet, bánatot, fájdalmat, tragédiát, ha ezeket az érzéseket kiírjuk magunkból.