Archiv

David kint állt a keskeny balkonon, és rágyújtott egy cigarettára.Ritka szép éjjel volt; a csillagok szinte szikráztak az égen. Nem is emlékezett rá, hogy mikor volt utoljára ilyen tiszta az égbolt, bár be kellett vallania, hogy mostanában nem is igen [… Tovább]

A Gross Rozen KZ-hez tartozó Schotterwerke munkatáborról tudtommal nem jelentek meg visszaemlékező írások. Dörnhauról, amelyet a tábor zsargonja nemes egyszerőséggel -száraz krematóriumnak aposztrofált, magam is négy könyvben olvastam bőséges leírást, magyar szerzők könyveiben – de írtak róla a lengyel zsidók [… Tovább]

Schotterwerkében, a munkatáborban ily módon szerencsésen indult az életünk.A következőkben nincs szándékomban leírni a sziléziai lágerekben megélt esztendő történetét. Talán más alkalommal. Arról akarok beszámolni, hogy még érkezésünk délutánján már számba vettük, kiket és honnét hozott össze a véletlen. Többen [… Tovább]

Olvasom a rengeteg szex-témájú blogot s azon töprengek, ha az én koromban valaki e tárgyban egyáltalán megszólalhat, vajon nem ízléstelen, ha emlékeihez nyúl (hát mi egyébhez nyúljon?), és tanulságos tapasztalatairól ír. A szexben az lehet borzasztó, érzékenyebb és hiúbb férfiember [… Tovább]

Kiváló sajtótörténészek némely írás aláíratlan szerzőjét stíluselemzéssel azonosították. Szerintem ma több (részben kiváló) sajtótörténészünk van, mint valaha – és kevesebb, stílusa alapján fölismerhető szerzőnk. Már ha stíluselemzést csak jó szerzők jó stílusa esetében tartunk elképzelhetőnek. Vannak ugyanis újságíróink, elegen, akiket [… Tovább]

Visszatérek a négy – a véletlenek és szívós egyéni küzdelmük nyomán együtt maradó – apák és fiaik történetére.Hadd soroljam fel marosvásárhelyi társaimat, akikkel együtt kezdtük Schotterwerkében a tábor-életet:Steuer Jakab, mindenkinek Jaki, fakereskedő, és a csupa izom; cigányos képű fia, Bubi, [… Tovább]

Fontoskodnak a papírjaim. Nem vagyok képes a rendtartásra. Lázadnak, hivalkodnak, tüntetnek – hogy egyikük sem eldobható, bármikor égető szükség lehet arra is, ami ma teljesen jelentéktelennek látszik; holott holnap talán az életemet mentheti meg… Lázongásuk, szerepjátszásuk egészen emberi. Hiszen semmi [… Tovább]

-És mégis lapos a föld? – mondja Thomas L. Friedman amerikai kolléga, egy híres könyv szerzője. Vagyis azt hiszi, a gyorsiramú technológiai fejlődés, a számítógép, a világháló és a szoftver: a globalizáció átalakítja az emberiség sorsát. Ilyeneket mondott Baló Györgynek [… Tovább]

Július vége felé új kommandóba kerültünk, Steuerék, Lessmannék, és mi, azaz Erdélyiék. A Beszkid hegyek sűrűjébe építettünk ipari, keskenyvágányú vasúti vonalat, az építőanyag, felszerelések, gépek szállításához. Akkoriban már beszélték, hogy föld alatti gyárakat építenek be a sziklahegyek gyomrába. Reggelente mi [… Tovább]

Élt egyszer egy Emír. Szeretett verseket írni, de soha sem sikerült neki. Mikor a palota népének felolvasta, mindenki persze újongva tapsolt, nem merték kritikával illetni.Egyszer újból irt egy verset. sszehivatta a népet – köztük Zsuhát is. Mindenki éljenezve tapsolt, csak [… Tovább]

Az ember végül még egy krokodilust is megszerethet, annyi mindent lát belé, annyi mindennel ruházza fel, ami egyáltalán nem krokodilusi, hanem emberi. Ha kutyánk van, és őszinte pillanatunkban egyszer csak rádöbbenünk, hogy tulajdonképpen nem szeretjük – és talán sosem szerettük, [… Tovább]

Vígasznak szántam valakinek az alábbiakat. Ha magyaráznom kell, nem értem el a célom… Napok óta látom, hogy milyen szomorú vagy. És ettől majd` megszakad a szívem… mármint ha volna… Kérlek, ne hibáztasd magad! Nem tehetsz róla, hogy így alakultak a [… Tovább]

Nagyon megörvendtem, amikor az első Appel után felfedeztük egymást, no meg Steuer Bubit. Valahogyan összetartoztunk. A Birkenauban töltött mindössze kilenc nap tapasztalata idejében megtanított arra, milyen fontos a valamiféle nyájhoz, szűkebb csoporthoz tartozni. A szeplős, ijedt arcú Lessmann Egon abban [… Tovább]

A fiú, akinek két anyja volt. A fiúnak, akinek két anyja volt, nem volt egy apja sem. A fiúnak volt egy igazi és egy valódi anyja. Az igazi a szívében élt, a valódi a szomszéd szobában. Az igazi megszülte, a [… Tovább]

Steuer Imre és Bubi. Közel laktak hozzánk, a Vörösmarty utca végén. Imrének faraktára volt. Gyönyör? rendben sorakoztak a deszkarakások, de volt t?zifa is, folyamatosan zakatolt a benzinmotoros, körf?résszel m?köd? favágógép. Lakásuk a faraktár területén volt. A kis irodában Imre bácsi [… Tovább]

Egyik leányunokám, B. Anna verset tanul, iskolai ünnepségen mondaná el. Megtisztelő társaságba kerülök: Petőfitől A farkasok dalát választotta – miután kifaggatott, hogy jómagam ezt vagy A kutyák dalát választanám -, és egyik, jó negyvenhat éve édesapjáról (a fiamról) írott versemet. [… Tovább]

Júlia egyre furcsábbakat álmodik. Dombtetei házunk álombéli változatában bokáig sárvíz, s mennyezetig b?z. (Álmában is szagol?) Tekn?sbéka fej?, krokodilszer? hal fúrja föl magát a padló sártengeréb?l, majd tizenegy szürke, kék szem? (!) kiskutya vonul ki szigorú nagyságrendben az elidegenült lakásból. [… Tovább]

Erdélyi Emil és fia, Lajos. E sorok feljegyz?je, az utolsó életben lév? a négy marosvásárhelyi családból, akiket a véletlen Auschwitzból Schotterwerkére, majd Dörnhauba vezérelt. Ha könyvel?ként, a fentebbiek alapján leltárt készítenék, az így nézne ki. A magányosan érkez? Goldschlag Samukát [… Tovább]

Gondolom, a játékelméletek a szerencsével is foglalkoznak. A véletlen ama meglep? fajtájával, amelyet szerencsének nevezünk. Meg talán a pech, a balszerencse nevezet? változataival. Hiszen minden pillanatban ezer és ezer embernek žhúzzák ki? a nyereményes â?? meg a bajt hozó számát. [… Tovább]

Létaványos mésalubban rüklelkezik felleg márk, kergelézben f?leg t?le, varsalkodik vasmusár. Kellem küllem lengede, fáriny molyban sendik, várkelézben tenyere, orvasolva veddik.Lésem – lésem fenköli, tördekölni vamja, karvalácki sömbetök, l?zservárom sarja.Táromsézben levergároj serbalája domját, kiterkenéc f?becsövi lekargálja tarsác. Látaványos mésalubban fásrázkodik felleg [… Tovább]

Jakob Stöhről egy apró gesztusa ürügyén is meg kell emlékeznem. A hegyoldalban, a szerszámok, cementzsákok tárolására két sopront ácsoltak össze. A csendesen szemerkélő, hideg sziléziai eső elől oda húzódtak a bennünket őrző katonák. Gyűlöltük ezt a csendes, monoton permetezést. A [… Tovább]

Végigolvastam kezdeti írásaimat, és ismét rájöttem: ifjúságom mentorai megengedhetetlenül engedékenyek voltak. Vagy nagyítóval nézték azt a csepp képességet, amely bennem szunnyadt. riási optimizmussal megnövelték. Most Bence verseit olvastam. Tizenhat éves korában írta ezeket. Friss, izgalmas képek, ötletek, szikrázó sorok. Ha [… Tovább]

Azt kérdezte Bence, hogy van-e olyan orvosság, amitől valaki jókedvű lesz; meg olyan, amitől sír? Megdöbbentem. És megjátszottam, hogy ez vicces kérdés, persze, hogy van, kicsit megcsiklandoztam, kuncogott és vihogott. Na — mondtam – azt is tudod, mit kell tennem, [… Tovább]

A történet Tunéziában játszódik 1222 körül a Hafszid korban. Sok király versenget a hatalomért. Szinte állandóan cserélődtek az uralkodók. Akkoriban teljhatalmúak voltak a kádik (birók), akik az iszlám törvényei szerint igen keményen tartották fenn az ország nyugalmát és rendjét. Egy [… Tovább]

Mondanám, de már nem tudom, a tegnapomat elhagyom,hangom huzatba fulladt.Tudtad mit éreztem, felettem pálcát törtek.Emlékeidet ?rzöm belső zsebemben, nagyon féltem őket…Most nem tudom, hogy mit tegyek,idegpályáimon ötödik sebességre kapcsolt félelem száguld.Áruld el, mi értelme felmennem a félemeletre,amikor a tetőre akarok…a [… Tovább]

Itt megengedek magamnak egy nagyobb lélegzetű kitérőt; kettőnk, apa és fiú viszonyának alakulása, módosulása vonatkozásában. Méltánytalan ez a másik három marosvásárhelyi sorstárs-családdal szemben. De a kettőnk kapcsolatáról tudok a legtöbbet. Ami ennél is fontosabb: emlékezetem nagyjából híven őrzi a tényeket, [… Tovább]

T.S.Eliot után szabadon¦Guszt követve. Mesél Bronz az öreg macska, emlékeikr?l,a régi szép életükr?l¦ Bronz akinek sz?re tépett, ócska sálja földig érhet, ám ? körbe feltekeri, esély rá, hogy nem egy zseni.Az East Lynne hátsó bejárata el?tt beszéltünk meg egy délel?tt [… Tovább]