Esszé

ELEUSZISZI KOLLÁZS

  Az időt gyakran egy egyeneshez hasonlítják. Minden egyenes végtelen és minden tetszőleges hosszúságú szakasza – legyen az egy mikrométer vagy tízmilliárd fényév hosszúságú – végtelen számú pontra osztható. Az idő, e felfogás szerint, pillanatok egymásutánja, és minden pillanatot végtelenszámú [… Tovább]

Esszé

A tökéletesség titka

Az írás a humor-kritika műfajába tartozik. Azt mutatja meg, hogy “hiába őrlünk egy malomban, minden szájban más a falat…” * Minden írásműnek két fontos szereplője van: a szerző, aki megalkotja és az olvasó, aki elfogyasztja. Van még olykor egy közbeeső [… Tovább]

Esszé

Virág az ágyunk, ég a takarónk

  A természet közelében él?k szinte eggyé válnak a földdel. Szorgalmas munkájuk közben beszippantják a virágos mez?k illatát, megfigyelik az ott él? állatkákat, az aprótól a legnagyobbig, az elvetett gabona növekedését. Vetést?l aratásig dolgoznak hajnaltól kés? estig, ahogy a szólás [… Tovább]

Esszé

Az élet értelme

  Nem a valóság az, ami el?l álomba menekülök. Nem, a valóság nem elég jó, hogy felébredjek. Egyszer?en csak nem hiszek a valóságban. Reálisan végig gondoltam ezt az egészet, és be kellett látnom, a klasszikus valóságnak nincs értelme. Nem lehet [… Tovább]

Esszé

Deákélet – diákélet

    A középkori Magyarországról sok fiatal ment szakmát gyakorolni, vagy külországi egyetemekre továbbtanulni. Ott szerezték meg mindazt a tudást, amit itthon nem kaphattak meg. Az ott létesült céhekben híres mesterek adták át tapasztalataikat, az egyetemeken színvonalas oktatásban részesülhettek. Mentek [… Tovább]

Esszé

Vertigo

Vertigo1     „Nemcsak passzív szerepl?i, de aktív szerz?i vagyunk életünknek” /Müller Péter: Gondviselés!     A duisburgi alagútban összetaposott véres testek, szétszórt fecskend?k hevernek. A Love Parade Fesztivál huszonegy áldozata feküdt ott.    Rainer ül ágyán, a semmibe bámul, [… Tovább]

Esszé

Tisztán látó

Hiterősítés *         Adj Uram életet, köszönöm! Adj Uram nehézséget, köszönöm! Megfelelek Néked.   Adj Uram hitet, köszönöm! Adj Uram erőt, köszönöm! A boldogság is eljő.      Kicsi gyermekként hozta el hozzám édesanyja agyagozni. Kétségek között, [… Tovább]

Esszé

Amerika, te csodás…

Nem tudom, megfigyelték-e már, hogy Magyarországnak – de legalábbis a vezet?inek – állandóan muszáj valakit gátlástalanul majmolnia. Egy másik ország, egy másik nemzet szokásait, törvényeit átvenni, csak azért, mert most épp az ? csatlósuk vagyunk, – ha pedig azok vagyunk, [… Tovább]

Esszé

Árvíz idején

    „Ablakaidat színessel üvegeztük, falaidat fehérre festettük, bádog-tet?det pirosra festettük, szobáidba bútorokat raktunk, kandallódba friss tüzeket raktunk, … mégis összed?ltél, mégis összed?ltél!” /Dsida Jen?: Roskadozó ház/     Juliska néni derékig vízben araszolgat a kapu felé. Az udvaron, kiskertben [… Tovább]

Esszé

Virrasztás

  „Uram, tégy engem a te békéd eszközévé, hogy vigasztalást tudjak vinni oda, ahol szomorúság van, hogy er?t tudjak vinni oda, ahol csüggedés van” /Szent Ferenc/   A tragikus Trianon 90. évfordulója el?tt figyeltem a híreket. Örömmel láttam, hogy sikerült [… Tovább]

Esszé

Egotükör

*     „Már elindultál. Ne félj a világtól. Csak az ismeri önmagát, aki a világ fölé hajolt egyszer. Látott mélységet, magasságot, és nem szédült el.” (Márai Sándor: A kassai polgárok)     Philoktetesről* nem szoktunk beszélni. Tudunk ugyan a [… Tovább]

Esszé

El akarok szakadni…

* Előszó: Három napja fáj a fejem és émelygek… Nem állapotos lét, de nemállapotos és vírusos…   El akarok szakadni… Kisétálni ebből a világból, ahol minden csak üzlet… Emberekről, érzésekről, virágokról, állatokról szeretnék csak gondolkodni… Hosszú folyók mentén kószálni, a [… Tovább]

Esszé

Gyűlölni és szeretni

– fiktív narratíva után némi valóság – Azok közül, akik figyelemre méltatták csekély (ám nem rövid) írásomat, mely részben Gaius Valerius Catullus halálának körülményeit igyekezett el- és kitalálni, néhányan kérdéseket is tettek föl a tekintetben, hogy mi a jégvirágos bánat [… Tovább]

Esszé

A karácsonyfáról

Magyarországon először Brunswick Teréz, martonvásári grófnő állított karácsonyfát 1824-ben, az óvodában. *     A szeretet ünnepe, Jézus születésének ünnepnapja közeledvén az ajándékok beszerzésének kellemes izgalma tölt el.  Az ünnep szerves része a karácsonyfa állítás. Erről a szokásról, hagyományról írnék [… Tovább]

Esszé

Mágnás Miska

Szemiotikai elemzési kísérlet Patrice Pavis színházesztéta nyomdokain * Szemiotikai elemzési kísérlet Patrice Pavis színházesztéta nyomdokain. (A darabot a Csokonai Színház előadásában láttam a múlt évadban)     A mise en scéne általános jellemzői a darabban:   a, Az előadás összetartó [… Tovább]

Esszé

A N? metamorfózisa

E tanulmányban bemutatom három tizenkilencedik századi költ? versein keresztül, milyen nagy változáson esett át ebben a korban a N?, mint eszmény: szerepei kiszélesedtek, s újakat is kapott, megváltozott a világban elfoglalt, így a költészetben betöltött helye is. Csokonainál A pillangóhoz [… Tovább]

Esszé

Orvos szentek, híres ikrek

Ilon lefényképezte a Hercegprímás utcában az orvos testvérpár szobrát — jegyzem meg minden további kommentár nélkül *     Nem mondom, hogy teljesen váratlanul ért az a „lelet”, hogy a történelem híres ikrei között, Romulus és Remus mellett ott találtam [… Tovább]

Esszé

Kóstolgatom az ízeket

… a szavak és tettek közötti űrt ínycsiklandozó illatok, hagyományos falusi ételek, vagy éppen rafinált fogások töltik ki Kóstolgatom az ízeket, a hangulatokat, a poros nyári hőséget és a csípős decembereket. Bevallom becsületesen, hogy irigylem azokat, akik részesei a csend [… Tovább]

Esszé

Radnai István: Nyugat!

Esszé vagy szösszenet, kiderül – szülöm! Alkotóm?hely   A Nyugat els? nemzedéke talán éppen azért futotta ki magát annyira, mert  a szerkeszt?k és a szerz?k korrigálták egymás munkáit. Hozzáért? olvasó kezébe került el?ször az írás – csak azután a publikum [… Tovább]

Esszé

Chaim Topol

Chaim Topol Egyszer Chaim Topol, a híres Tel-aviv-i aktor, gyerekkorában kis késéssel betoppant a két házzal arrébb szervezett gyerekzsúrba. A többiek nagy örömmel köszöntötték. De annyira, hogy az ováció hangja eljutott a nagy Oroszországba is.     ?k (mint általában is [… Tovább]

Esszé

Életer?

    Gyökereinket keresem, múltunk értékeire emlékezem. Ebben rejlik minden kincsünk, ami a továbbéléshez szükséges. Az emberiség történelme során mindig tanult el?dei tapasztalataiból. Így tudta megújítani magát és környezetét. A gyökerekhez kell leásnunk ahhoz, hogy fejl?dni tudjunk. Életer?nket ebb?l meríthetjük, [… Tovább]

Esszé

Az eltipratás bűvköre

    A világ tele van b?vészekkel. Kend?kb?l galambot varázsolnak el?, testeket tüntetnek el, f?részelnek ketté, majd megforgatják pálcájukat és a ládából épségben lépnek elénk, akiket halottnak hittünk. Elhitetik velünk, hogy azt látjuk, amit ?k láttatni akarnak. Korunk b?vészei azonban [… Tovább]

Esszé

Joghézag?

„Joghézag?”   Lehet, hogy aki ezt a kérdést így feltette, jártasabb nálam az egyházjogban, és ezt az esetet joghézagként titulálta. Én nem tanulmányoztam eléggé, viszont biztos vagyok abban, hogy a Tízparancsolat törvényeit több ezer év óta ismerjük, szemben a mai [… Tovább]

Esszé

Az idők jelei 1.

– a mennyiség uralma a minőség fölött –     Bűbájos játékot kaptam a minap, számítógépre valót. Állatkertet kell építeni, gyakorlatilag a semmiből. Vagyis hát az alapterületet szállítja a program, aztán neked kell ketreceket, utakat, vendéglőt, fákat, szemetesvödröket, padokat, miegyebet [… Tovább]

Esszé

Elfogadás

      Gyakran találkoztam már nehéz sorsú, halálraítélt, vagy haldokló emberek szemében ezzel a pillantással. Elfogadás, béke, nyugalom. Elgondolkoztam ilyenkor, vajon én el tudnám-e fogadni ezeket a helyzeteket. A mélyszegénységet, amit nap mint nap láthatok, ha körülnézek, vagy ha [… Tovább]

Esszé

Utak

Muszáj kiölnöd bizonyos érzéseket, hogy tisztán láthass.   Mikor az ember olyan helyzetekkel találja szemben magát, melyek deja-vu-nek t?nnek és talán szép emlékeket idéznek benne, vagy éppen egy tökéletesen bizonytalan helyzetben különböz? utak kerülnek a lába elé… Melyiket válassza? Mindig [… Tovább]

Esszé

Levendulák illata

    Géza fejedelem 996-ban Csehországból érkez? szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén. Amikor el?ször jártam ott, és az autóból megláttam a hegytet?n az apátság monumentális épületegyüttesét, elállt a szavam. Illatos levendulamez?k mellett haladtunk el. Édesanyám is nagyon szerette a [… Tovább]

Esszé

Egy antológiáról

    A 2007-es év végén jelent meg a Siketek és Nagyothallók Szövetsége (továbbiakban: SINOSZ) kiadásában, a SINOSZ fennállásának 100. évfordulójára a hallássérült költ?k antológiája, MADÁRHARC címmel. A kötet el?szavát, a szerkesztési munkákat, illusztrációkat Dudás Sándor végezte.     Részletek az  El?szóból. [… Tovább]

Esszé

Egy antológiáról II.

BOGNER GYULA   1901-1993. Budapesten született, apját nem ismerte, anyját hat évesen elveszítette. Keresztapja nevelte. Polgári iskolát járt. 1918-ban esztergályos szakmát szerez. Tanoncként kapcsolatba került az ifjúmunkás-mozgalommal, ett?l fogva mozgalmi, és szakszervezeti életet él. Szenvedélyes természetbarát. Olvasmányai hatására kezd írni. [… Tovább]

Esszé

Karinthy humora

Nála a humor csak a filozófia fonákja volt Karinthy Frigyes füveskönyve   „A humor a teljes igazság”   Állítólag Firenzéb?l táviratozott Budapestre, hogy „Meghaltam, kérek a temetésemre öt forintot.”   A humor nem az irodalomtörténet önálló m?faja, s Karinthynál sem [… Tovább]

Esszé

Nagymező utcában

* Erre az estére nagyon készültem. Színházi programunk volt a Nagymező utcában. Februárban öt óra után már sötétedik, és az esti fények kezdik elhalványítani a világosságban látszó falsebeket. Ha előbb érkezünk mindig megállok megnézni Kálmán Imre szobrát a színház előtt. [… Tovább]

Esszé

Doni keresztek

Doni keresztek   Ma Édesapámra emlékezem, halálának 13. évfordulóján. Fájdalmas ez a nap, hiszen én fogtam le szemét. Azóta sokszor eszembe jut az az érzés, ami akkor elfogott. Hosszú és mozgalmas élete volt, 90 éves korában ment el. Átélte mindkét [… Tovább]

Esszé

Egy filozófus Nobel-díja

tlongtak el?adásánainak karzatán Filozófus, aki irodalmi Nobel díjat kapott   Életm?ve, az 1889-t?l, az »Essai sur les Données immédiates de la Conscience« megjelenését?l a »Deux Sources«-ig, 1932-ig terjed? id?ben alkotott m?vei az európai kultúrhistóriának kissé talán túlságosan is és fájdalmasan [… Tovább]

Esszé

Egy barátságról

Mikor egy jóbaráttal fasirtban vagy, avagy mit adj neki a tizenhatodik születésnapjára.   A mindennapok ragadós, undorítóan nyúlós, szürke, nyálkaszer? ködében néha megeshet, hogy úgy érzed, az egész világ feléd irányítja negatív jelleg? figyelmét, és Mörfi Luciferként döfköd forró vasvillájával. [… Tovább]

Esszé

1968

baloldali fasizmus vagy rendszerkritika 1968 afterman, 2009. január 31., szombat, 05:51 a globális rendszerkritika el?zménye vagy baloldali fasizmus?   1968 Corvina Kiadó Diáklázadások és globális tiltakozás   Egy francia, fiatal láncdohányos egyetemista hatvannyolcban tüzet kért a nanterre-i egyetem uszodájának avatásán [… Tovább]

Esszé

1968

globális rendszerkritika vagy baloldali fasizmus? Egy francia, fiatal láncdohányos egyetemista hatvannyolcban tüzet kért a nanterre-i egyetem uszodájának avatásán a minisztert?l. Daniel Cohn Bandit provokációjára büntetés várt. Kicsapták. Állítólag megkérdezte a minisztert?l, hogy a fiatalokról szóló hivatalos fehér könyvében a minisztérium [… Tovább]

Esszé

Szép akaratunk

Szép akaratunk   Az el?adó felkészült, szuggesztív és nagy szaktudással rendelkezik. A teremben ül?k teljesen átadják magukat neki, igazi tanító, minden szava figyelemreméltó. A téma is olyan, ami nagy érdekl?désre tart számot. A mester nem csak akkor tanít, ha beszél, [… Tovább]

Esszé

Római császárok

Julius Caesar-ral kezd?dött Krawczuk, Aleksander: Római császárok Miniszter a katedrán A római császárok, noha egy részük ?rült volt, kormányoztak, s nem beszéltek konvergencia-programról és kamatvágásról. Még a csirkéket nevelget? Romulus király tógája alatt is több bölcsesség volt, mint a hat [… Tovább]

Esszé

Csáth és Kosztolányi; és Kosztolányi

Nekem nem is olyan szimpatikus Csáth. Kosztolányi sokkal inkább. Mindig is.   Csáth és Kosztolányi; és Kosztolányi               1. Rend és határ.             A dolgok rendezettségét – láthatóan – a felületük által lezárt bizonyosság adja. Ezt engedik szemünk prédájának. [… Tovább]

Esszé

1968

a globális rendszerkritika el?zménye vagy baloldali fasizmus?   1968 Corvina Kiadó Diáklázadások és globális tiltakozás   Egy francia, fiatal láncdohányos egyetemista hatvannyolcban tüzet kért a nanterre-i egyetem uszodájának avatásán a minisztert?l. Daniel Cohn Bandit provokációjára büntetés várt. Kicsapták. Állítólag megkérdezte [… Tovább]

Esszé

A tömegek elbutulása

A TÖMEGEK ELBUTULÁSA   Néhány megjegyzés a magas m?vészetr?l és a populáris kultúráról   Az alábbi gondolatmenet a kortárs modern képz?m?vészet útveszt?ir?l szóló nagyobb vitairat része volt, melyet a Debreceni Nemzetközi M?vésztelep apropóján jelentettem meg önálló, „egyszemélyes” folyóiratomban, a Néz? [… Tovább]

Esszé

LEHETŐSÉG

Kinyitjuk 2009. évi új naptárunkat. Üresek a lapok. Beírjuk nevünket, adatainkat. Gondolkodunk. Mi legyen a mottó? Elég egy szó. LEHETŐSÉG Az első fejezet címe: ÚJÉV     Ajándékként minden évben új Naplót kapok. Kedves barátnőm ajándéka ez már évek óta! [… Tovább]

Esszé

Torzított Tükörben

Köztársaság Tér 1956   Torzított tükörben   Megdöbbent? tendenciára figyeltem fel mostanában. Úgy t?nik, mintha Magyarországon úgy a széls?jobb, mint a Kádár féle kommunisták szeretnék kisajátítani, elrabolni jogos tulajdonosától, a Magyar Népt?l, az 1956-os forradalmat.   Egyik oldalról a „nem [… Tovább]

Esszé

Idősíkok

Az 56-os villamos egyik megállója     Egy sz?k kör? társaság gy?lt össze az erd? mélyén, egy vadászházban. Barátainkkal beszélgettünk múltról, jelenr?l, jöv?r?l. Közeledett az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója. Feltolultak bennünk a régmúlt eseményei, emlékeink. Azok a napok [… Tovább]

Esszé

Látók között

        /Hubay Miklós tiszteletére/     Él?kr?l nem szoktak emlékezni, de én most ezt teszem. Néhány éve találkoztam vele el?ször. Írásai legömbölyített, sima kavicsok egy zúgó és búvó patakból. Naplóját már régebben olvastam, de személyes varázsa csak [… Tovább]

Esszé

Évszakváltás

Az élet szép, csak észre kell venni!     Naptárunk lapja ismét kevesebb lesz eggyel. Vége az augusztusnak, itt az ?sz, az újabb évszak. Miért van az, hogy fanyalogva gondolunk az “emberes” hónapokra? Tény, hogy jöttükkel h?vösre, es?re, ködre, hidegre, [… Tovább]

Esszé

Elsüllyedt falu, megroggyant tanyák

  Kattintgatom a távirányítót, hirtelen egy megdöbbent? látvány tárul elém. Bözödújfalu elsüllyedt világáról, a vízzel elárasztott faluról beszél a narrátor. Csak egy tavat látok, és a vízb?l kiálló templomtornyot. Iszonyatos! Az emberiség elleni támadások egyike ez, egy ?rült elme szüleménye. [… Tovább]

Esszé

Parázs

Amikor társat választunk, egész életünket tehetjük szebbé, tartalmasabbá. Jóban, rosszban, örömben és bánatban szeretnénk vele élni. Ez kevés kivétellel sikerül is. Sokan, mint én is, párom mellett öregednék meg. A fiatal szív parazsa izzik bennünk. Az ifjúság lelkében ott ég [… Tovább]

Esszé

ESENDŐSÉGÜNK

“Ne siess! Várd meg az Időt, és akkor érteni fogod a világ üzenetét.”     Séta közben sokszor észrevesszük árnyékunkat. El-eltűnik, hogy újra előttünk legyen. Valóság a képzeletben… Együtt zarándokolunk. Olyanok vagyunk, mint a hosszan tűrő vándor. Várakozunk. Valamit keresünk. [… Tovább]

Esszé

Filozófia

Minden mozog. Semmi sem mozog. És közben mi lesz az élettel?     Akkoriban áradásnak örült Kisázsia. Epheszosz apraja-nagyja boldogan rohant a folyóhoz, enyhülést lelni az izzó nyári melegben, amelyet a nagy éjszakai zivatarok hiába próbáltak mérsékelni. – Mit dünnyögsz? [… Tovább]

Esszé

Szimbólumok beszélgetnek velünk

Isten nem demokrata. Ha az lenne, a teremtés helyett népszavazást tartott volna.   Kudarcainak beismeréséhez az ember bárhol nekikezdhet. Talán éppen egy álomfilozófus, egy Pessoa kapcsán is. Lehet, hogy a beismerés gesztusával, mintegy rendszeren kívülre kerül a beismer?, eltávolítja magát [… Tovább]

Esszé

„…CSAK TISZTA FORRÁSBÓL…”

*     „…CSAK TISZTA FORRÁSBÓL…”   „Nem életrajzot írtam Bartókról.  Erre csak olyan író lenne méltó,  Aki vele egyenrangú művész.  De Bartókról írni kell.”              (Székely Júlia, Bp., 1963)   Gyerekkoromban, amikor esténként sokszor fáradtan bandukoltam hazafelé a [… Tovább]

Esszé

Akiket a XX. század ittfelejtett – 3.

Bár tüzijáték nem lesz – mint akármelyik sörfesztiválon -, azért az irodalmi élet készül méltóképpen megünnepelni a híres irodalom kritikus Szőcs István születésnapját. Szerény előzetes az ünnepléshez…* SZŐCS ISTVÁN 80 ÉVES LESZ   1928 Augusztus 2-án született Marosvásárhelyen, anyagi biztonságban [… Tovább]

Esszé

Meloterápia – Mozarttal

*     Meghallgatta a reggeli híreket — semmi biztató nem volt bennük. Ellenkezőleg, főleg válogatott rossz hírek voltak, amelyek teljesen elkedvetlenítették. Ilyenkor szokása szerint megitta a kávéját, és feltette Mozart egyik zongorahangversenyét, azzal az elhatározással, hogy majd belemerül a [… Tovább]

Esszé

Pepi – kert

*         „… Tette is, nem csak gondolta a jót, S becsülte ezért mind a népség…”   (Gajdos Attila, Szarvas és Vidéke, 1997. 28.sz.)   A közelmúltban, egy szentélyben jártam – gróf Bolza Pál alkotta lenyűgöző szentélyében. [… Tovább]

Esszé

F?nök és a helyettese

A f?nök és a helyettese. A helyettes csak a f?nök társaságában hajlandó fogadni, mintha azt akarná, hogy mindenhez tanúja legyen.   Rosszindulatú tanúra van szüksége. Nem gonoszabb ember a f?n?k sem, mint akárki más. Azért van, hogy jelentse, ha valami [… Tovább]

Esszé

Gyorsul az idő?

*       Különösnek tűnik, hogy megint a szombatreggeli műsort sugározza a rádió, hiszen mintha csak tegnap hallgattam volna. Hogyan fogyott el máris egy tubus fogkrém? — mintha a múlt héten vásároltam volna? Utánanézek! Érdekes, van annak már, több [… Tovább]

Esszé

A részegségem és én

…jó haverok voltunk. Annak ellenére, hogy nem kedveltem igazán. És azt hiszem, ? sem engem. Ezt abból gondolom, hogy megpróbált megölni.   A részegségem mindig nagy pofával érkezett. Néha szinte rám rúgta az ajtót. Nem számított, jó haverok voltunk. Annak [… Tovább]

Esszé

KARÁCSONYI REKVIEM

a meg nem születettekért *     Karácsony a Sötétség halála, a Fény megszületése. Az a pillanata a nem naptárral mért évnek, amikor az éjszakák rövidülni, a nappalok hosszabbodni kezdenek. Az emberiség évezredes életében mágikus hittel felruházott Ünnep. A Jó [… Tovább]

Esszé

Egy élet az óriáskeréken

      Réges-régen a kisgyerekek ámulattal figyelték a vidámparkok hatalmas óriását, mely monoton fordulataival is képes volt nekik megmutatni azt a világot, amelyet ?k sosem láthattak el?tte. Abban a pár percben, amíg odafentr?l csodálhatták az eléjük tárult képet, méltán [… Tovább]

Esszé

nné lett rajz

avagy, egy éves lesz a Héttorony június 2-án Egoista, gondolhatnátok rólam jogosan, hiszen micsoda dolog az, hogy én itt magamról akarok fecsegni valaki más születésnapja alkalmából. Higgyétek el, el?ször valóban egy kis szonettet akartam idekörmölni az ünnepelt fényezésére, de aztán [… Tovább]

Esszé

Minden ajándék önz?

  Július 22.     Én megért?bb és butább vagyok – mondja Péter. – Ilyesmit persze nem szabad nyilvánosan beismerni. Aki önmagát lebecsüli, azt leszarják. (Pardon.) Tudja, én önként lettem hajléktalan. Jó proli-polgár voltam, sörrel, békességgel, hokedlivel az udvaron, szerény [… Tovább]

Esszé

ember az Emberb?l

Illusztráció: Vlieger, Simon (Jacobs) – Vihar Hártyavékonnyá vált akaratod,engedtél, feszítve-fájva visszatartva – érezve, vágyva, égve pillanatról pillanatra– túl korán, s mégis a Jelenben.Áthasít a reszketés, hogy valaha SzellemLélek voltál – repülsz a máglyán, nincsen megvetés.A bajt kerested, megszeretted, adtál magadból [… Tovább]

Esszé

Bella és a népirtás

Rádiómonológ (német eredetiből)   – Hozd ide a füzeted, mozogj már édes fiam! Na végre, lássuk csak! Ez meg mi? Ide csak a cím van leírva! „Lehet e valaki egyedül népirtó? ” – hol itt a dolgozat te anyagyász?  Ne [… Tovább]

Esszé

Fánkmérgezés

*       Már egy pár nappal ezelőtt megjelentek a fánkok mindenütt, a cukrászdáktól kezdve, supermarketeken át, a legkisebb vegyeskereskedésig, minden lehető és lehetetlen helyen: irodákban, vendéglőkben. Végül akárkihez megy az ember vendégségbe, ha semmi mással nem, de fánkkal [… Tovább]

Esszé

Teiresziász első jóslata

                Képhiszosz folyó felesége, Leiriopé nümpha a gyermekér?l, Narkisszosz fel?l érdekl?dött: vajon meg fogja-e érni az öregkort.             – Ha nem fogja saját magát megismerni – válaszolta a ráncoskebl? agg, Teiresziász.             Tizenhat éves korától tudjuk tovább a [… Tovább]

Esszé

Fogyik a betű!

Elkísértünk egy poétát, találkozni olvasóval s örültünk a könyvünnepnek. A poéta nem én vagyok…*     Az antikváriumok sátrait szeretem. Ott olcsóbb a nyomat. Hozzáférhető a betű.   Irodalomnak füstös romjairól keseregnek a köszöntők, a szónokok a betű utolsó napjairól [… Tovább]

Esszé

Figyelj!

Figyelj!   Az asztaltársaságban régi ismer?sök ülnek, örülnek annak, hogy újra együtt lehetnek. Emlékeznek korábbi találkozásokra, elmondják, mi történt velük az utóbbi évek alatt, amikor nem láthatták egymást. Egyszer csak közeledik valaki, leül közéjük. Megszólal, és folyik bel?le a szó. [… Tovább]

Esszé

KUTYÁK (2)

“Kávézacc” sorozatomban kutyákkal foglalkozom. Maradt benne talán annyi íz, annyi aroma, hogy érdemes beleolvasni…))) Az ember, ha mesébe fog – főleg egy idő után a valóságról -, azt tapasztaltam, sose fogy ki belőle. Így vagyok vele most én is. A [… Tovább]

Esszé

PEDIG…

A Zsoldos Péter Emlékév keretében meghirdetett “Harc az áltudományos mítoszteremtés ellen” elnevezésű esszépályázatra írtam, 2017-ben.     Unalmas egy esszé lesz. Nem lesz benne, sem megkövezés, sem boszorkányégetés. Tulajdonképpen egészen másra készülök. Sorra áttúrom a pince sarkában évtizedek óta dohosodó [… Tovább]

Esszé

Néhány mondat

Teljes csendben élve, annyi, mint háromlépésnyire lenni az embertől. Törekszem rá, hogy meg tudjam fogni, érteni, látni, tapasztalni a létező és változó dolgok egyedi karakterét, jellemvonásait. Az így megszűrt, egyénivé lett valóságot a magam rendszerévé szövöm.             Sokszor azzal a [… Tovább]

Esszé

AZ ÁLMOK TÉRKÉPEI

Marco Polo a térképen sorra felismeri: Jerikót, Urt, Karthágót, egy várost „amelyet San Franciscónak is lehetne nevezni, és hosszú, könnyű hidakat lehet vonni benne az Arany Kapura és a tengeröbölre…”.   Gyerekkoromban faltam Jules Verne regényeit. Különleges varázsukhoz hozzájárultak az [… Tovább]

Esszé

Az itáliai (Poverello) *

“Körülöttem minden ház az egyszerűséget, a természetességet hirdeti. fotó: 2018.április 26.     A kanyargós, szűk középkori utcákra beszűrődik a délelőtti napfény. Magas, homokszínű kőfalak nyúlnak a tiszta kék égbolt felé. Olyan álomszerű, hogy itt járok ebben az olajfaligetekkel övezett, [… Tovább]

Esszé

ONETTI ÉS BORGES

Nincs olyan életrajz (az önéletrajzokról meg, ne is beszéljünk!), amelyik a valóságot tudná ábrázolni. Mindegyikben van torzítás, betoldás, elhallgatás… De, ennyi?   Egy ajánlás nyomában   Néhány évvel ezelőtt, amikor először olvastam Juan Carlos Onetti Rövid az élet című regényét, [… Tovább]

Esszé

Morgiána-akció

Morgiána az Ali baba és a 40 rabló című mesében szerepelt, a csavaros eszű szolgálólány.   Ezek a rablók találták fel a matricázást. Azt a matricázást, amit mostanában újra felfedeztek. Ezzel jelölték ki azokat a házakat, melyeket később meg kívántak [… Tovább]

Esszé

Bérencem

Gyerekkoromban ritkán találkoztam Gyuri bácsival. Akkoriban már külföldön éltek, Néha Schwarcz Tivi bácsi – apám csak így hívta – küldött csomagot nekünk, azt fia, Gyuri bácsi hozta el.   Sosem maradt sokáig, csak órákra jött Magyarországra, rengeteg tennivalót sűrített be [… Tovább]

Esszé

Anavi 98

Írószövetségi születésnapi ünnepségen román változatban bemutatott köszöntő.*     A szám félre ne vezessen valakit, nem arról lesz szó, hogy mit csinált Anavi 98-ban, mert ő akkor se politizált, amikor mi a fejünkön átbucskázva mindannyian világmegváltással foglalkoztunk. Isten őrizz! A [… Tovább]

Esszé

Toronymagas Est

Mintha nem is telt volna el olyan gyorsan az a két hónap. Legalábbis nekem úgy t?nt, amikor újra beléptem a Gödör falai közé – alá, kinek hogy tetszik. Nem változott semmi és senki, csupán néhány új arc, és sajnos annál [… Tovább]