Fordítás

    Mily nehéz napok ezek!Nincs tűz, melynél melegedhetnék,Nem nevet rám többé a Nap,Minden üres,Minden hideg és részvétlen,És a kedves fényes Csillagok is érzéketlen néznek rám,Mióta tapasztalatból tudja szívem,Hogy a szerelem meghalni képes.   Szilágyi Erzsébet fordítása2015. júl. 1.     [… Tovább]

Newton binomiális tétele…    Newton binomiális tétele ugyanolyan szép, mint a milói Vénusz. Ám kevesen vannak, akik ezt észre is veszik.   óóóó—óóóóóóóóó—óóóóóóóóóóóóóóó   [A kinti szél.] ________________   Álvaro de Campos, 1928. 01.15.   ________________________________________________   O Binómio de [… Tovább]

Hermann Hesse /1877- 1962/   Ezek a napok…                                     Koosán Ildikó fordítása     Nehéz napok ezek! Kihunyt tűz mellett fel nem melegszem, Borúban víg nem leszek, Minden beteg, Minden jéghideg, és könyörtelen, [… Tovább]

saját fotó   Friedrich Hölderlin: Az élet delén                        Koosán Ildikó fordítása     Lebegő sárga körtékkel És vadrózsával telt táj Mása a tóban, Ti bájos hattyúk S ti csóktól ittasak Mártsátok fejetek A szent józanság vizébe.   Jaj, nekem, [… Tovább]

 Sabine Naef a bolhapiacon         Koosán Ildikó fordítása vajon hogyan találkoztak ha mindkettő rég halott?egy kopott képes levelezőlaponolvasok titkos randevújukról    auf dem Flohmarkt  ob sie sich getroffen haben die beiden längst tot?  auf einer vergilbten Ansichtskarte lese ich von ihrem [… Tovább]

  Chevrolet kormányánál a sintrai úton, Holdfényben és álmokon át az elhagyott úton, Egyedül a kocsiban, majdnem lassan hajtva Úgy tűnik, vagy tán csak erőltetem, hogy úgy tűnjön, Egy másik utat követek, utat egy másik álomba, egy másik világba tartót, [… Tovább]

Paul Verlaine Csüggedés                      Koosán Ildikó fordítása Vörös volt minden rózsaszál S a repkény zöldje mélysötét.  Drágám, csöppet sem biztattál,Erőt vett rajtam a csüggedés. Az ég túl kék volt, túl vidám,A tenger [… Tovább]

Remy de Gourmont Szöszke erdő Koosán Ildikó fordítása Egy szerelmes szerető teste lakik bennem,Füveim örömkönnyektől harmatos pillákHa fehér szulákok nyitnak, szemhéjaim nyitják.Nézd a kék borágo két kékvirágát szemembenS a fényt, csillagtól, vágytól, mosolyoktól tisztát,Egy szerelmes szerető teste lakik bennem. Egy szerelmes szerető [… Tovább]

A vers legalább hat költő fordításában is ismeretes. J.W.Goethe Sóvárgás az üdvözülésre                        Koosán Ildikó fordítása                                   Ne tudja más, csak a bölcsek,Mert a többség kigúnyolna,Élsz, hogy léted vígan töltsed,  Ha kell, láng tüzébe hullva. Te a vágyak hűvös éjénFogantál és szeretkezel,Csalódottság [… Tovább]

Elena Liliana Popescu –                      Koosán Ildikó fordítása   Hol vagy idő? Hibáztam, nem engedtem, hogy a szerelem úgy zúduljon rám, miként az áradat…   Hol vagy Idő?   Térj vissza még, s engedd, hogy meglakoljak bűneimért!              [… Tovább]

J.W.Goethe Öregség                       Koosán Ildikó fordítása Az Öregség  mint lovagod:Egyre másra csak bekopog,bár, ha senki sem szól: Szabad!az ajtó előtt nem marad.Újra kopogtat, gyorsan belép,S már durva fickó lesz, nem egyéb.           Das Alter Das Alter ist ein höflicher Mann:Einmal übers andre klopft er [… Tovább]

A driádok ( Ősi Nyelven Aen Woedbeanna , vagy a Rangersek szerint hátborzongató feleségek) a Brokilon erdő lakói és védelmezői. Jól ismertek kiváló íjász képességükről ( 200 lábról is könnyen megölnek egy embert), emellett a fák, erdők és zene iránti [… Tovább]

Fantázia-vers A manó                       Koosán Ildikó fordítása Egy házikóban – igaz, vagy sem-(Gyomor lakott az első szinten)Egy házikóban, ha nem is pont ott.Innen kísértett s riasztgatott Egy manó, mint vadóc fiúcskaPincétől a padlásig futva;Ezért volt ott a szörnyű lárma.A bősz háziúr [… Tovább]

A macska és a Nap  Nyitva a macskaszem,Besétál rajt’ a Nap.Bezár a macskaszem,A Nap ott benn marad.Íme miért, hogy este,Mikor ébred a macska,Látom sötétbe veszve Lebeg két Nap-darabka.              Koosán Ildikó fordítása  Le chat et le soleil Le chat ouvrit [… Tovább]

J. W. Goethe:       A szonett                       Koosán Ildikó fordítása Használni újra e művészeti formát,Szép kötelesség, amit rátok hagyunk: Kezdheted te is, épp úgy, mint mi magunk,   Ahogy a lépésszabályok előirják. Mert hisz a mérsékletes szerethető,        Mikor a szellem erősebb, mint a lélek; S amint [… Tovább]

    Az út mely tőlem hozzád ér, csupa csillag, csupa fény.   De mik azok a csillagok? Minden könnyem ott ragyog,   mik szememből kirepülve felkapaszkodtak az égre   ahogy reggel tiszta harmat öleli a virágokat.   Rengeteg könnyet [… Tovább]

    Ó, Uram, bárcsak egy hegyi szanatóriumban pihenhetnék, rózsaszín és kék pirulák között egy átható fenyő-illatú szanatóriumban, puha szőnyegek, és elegáns, kellemes kis házastársi bajoktól neurotikus hölgyek közt. Lehetne nekem is traumám: mint a kanyaró, egy nyári zápor kopogása, [… Tovább]

    Vén Marx, ezen a vidéken te hamarosan meg leszel borotválva és átnevelésre küldve. Még az a tény is, hogy a keleti tehenek melyek a vonatsínek mellett legeltek, vasúti kocsiknak képzelik magukat és nem adnak több tejet, a te [… Tovább]

Már nem vagyok hajlandó a valóság arcába nézni. Csak ezt a verset cipelem karomban, ami bűzlik- döglött kutya. Rácsapok és húsdarabok ugranak ki ocsmány kacajából. Akkor a tengerpartra megyek megmosakodni. Ő nekem ugrik  és hétfői ruhámban ébredek. csendes hivatalnok, aki [… Tovább]

Rendbe hozni az életet, megfelelő polcra tenni az akarat és a tettet. Ehhez akarok most fogni, mint mindig, most is ugyanolyan eredménnyel; De milyen jó, hogy van egy világos és egyértelműen meghatározott tiszta cél, hogy végre tegyek valamit!     [… Tovább]

Elena Liliana Popescu: Hol találhatod meg a szót, mely kifejezi az igazságot?     În revărsarea zorilor ce vor veni Vei căuta şi nu vei mai găsi Iubirile din alte vremi – uitate, Ce-n suflet tot atâtea nestemate Îmbogăţesc simţirea [… Tovább]

                                                                                [… Tovább]

Claudia Groza írása – megjelent: Atelier LiterNet > Crăciun > Poveşti de Crăciun la LiterNet / 11.12.2014 — Lejárt az időd! Jövő télig itt maradsz, és vigyázz magadra! Ha szerencséd lesz, hullni fog a hó és újra hasznodat vesszük — [… Tovább]

  Ma éjjel rólad álmodtam, halott anyám. Bearanyozott árnyékként álltál az égi kapunál. Testetlenül, szépséges, drága lelked maga volt a fény. Könnyű, mint a suttogás, mely elszomorítja a mandolin énekét. Hívtalak: jöjj úgy, mint anya, mint karok, mint vér, mint [… Tovább]

Románc zene nélkül/ Az estén, mikor eljössz hozzám/  Az estén, mikor eljössz hozzám –Mert eljön az az este –Három ezüst gyertyatartóban gyújtok lángot, kedved keresve,Verset olvasok a szeretőkről,  S mintha közöttük volnálSiracuzán  KithéránLesbosonÉs Korintban… Az estén, mikor eljössz hozzámMegkérdezem, Úgy, ahogy [… Tovább]

× A ” Képmás másképp” című 2010-ben megjelent fordításkötetemből                                   Vágylak látni téged anyám  Csillagos ég alatt az érkönnytől dúsul, rohan az ár,vágyom féltő pillantásod, vágylak [… Tovább]

Édesanyám halálának közelgő évfordulójára Mama                        Koosán Ildikó fordítása Terólad álmodtam ma éjjel, halott anyám.Aranyos árnyként álltál az égi kapunál.Nem a valós lényed, lelked volt maga a fényS mint könnyű sóhaj mandolinhúron, búsan lengett felém. Hívtalak: jöjj, légy anyám, legyen karod, véred, [… Tovább]

    Melleim közt a halál éjszakázott. De kettőnk között (mondják)mindig lesz egy Európa, vagy egy Vörös-tenger.A nyelv amelyen a halál szót gondolomnem az a nyelv, amelyen te a szerelem szót gondolod.Ami elválaszt minket ma (mondják)holnap még inkább el fog [… Tovább]

Fordította: P. Tóth Irén       Ki vágyik elmondani a világnak milyen érzékenyen éli meg a verset, akit császári vacsorára hívtak tehetséggel áldva képzeletet,   Ki minden kincsét oda adná annak aki az Életet jelenti magát, ki folyton keres [… Tovább]

  A hatalmas román stílusú templom belsejében turisták tolongtak félhomályban. Boltív nyílt meg boltív után, áttekinthetetlenül. Néhány gyertya pisla lángja lobbant. Egy arctalan angyal magához ölelt és egész testemben hallottam, amit suttogott: “Ne szégyelld, hogy ember vagy, légy rá büszke! [… Tovább]

  I. Az út végén látom a hatalmat hagymához hasonlít az egymást átfedő arcok egyenként leválnak…   II. A színházak kiürülnek. Éjfél van. Betűk lángolnak a homlokzatokon. Megválaszolatlan levelek rejtélye süllyed hideg ragyogásba.     I.   Vid vägs ände [… Tovább]

    A zöld lámpa alatt a fehér abroszon eksztatikus félkörök. A krizantémok némák. A zongora hallgat. Fehér mopsz egy narancssárga széken. A sötétkék ég csillagoktól tarka, akár az amerikai zászló. Harmadik emeleti ablakból kinéz egy alvajáró, s mikor nem [… Tovább]

  Az ébredés ejtőernyős ugrás az álomból. Kiszabadulva a fojtogató örvényből, az utazó a reggel zöld övezetébe süllyed. Felfénylenek a tárgyak, s rezgő pacsirta-helyzetből felismerhetővé válnak a fák hatalmas gyökérzetrendszerének föld alatt himbálódzó lámpásai. A  felszín trópusi zöld áradata  felemelt [… Tovább]

Himnusz a Csendről                        Koosán Ildikó fordítása  Az, aki szeretné még hallatni szavátéletérzését versbe foglalni még,az, aki feléri a fenség asztalátjóllakatni soványka képzeletét, az, aki áldozatul hozza önmagátAnnak, aki még az Életet jelenti,az, aki egyre lesi a forrás szavát,tanácsát másoknak, s talán, mint [… Tovább]

  Egy sokk, amely hosszú, sápadtan fénylő üstökös-csóvát hagyott maga után, körbezár. Behavazza a tévéképernyőt. Hideg cseppjeivel telefonvezetékekre telepszik.   Síelni még lehet lassan a téli napsütésben, a bokrok közt, melyeken néhány levél ott maradt. – Akár régi telefonkönyvből kitépett [… Tovább]

*   Az élet, barátaim, unalmas. Mégse mondhatjuk ezt. Végül is az ég ragyog, a nagy tenger vágyakozik, mi magunk is ragyogunk, vágyakozunk, anyám is mondta, amikor még kisfiú voltam (ismételgette) “Ha bevallod, hogy unatkozol, azt jelenti: nincsenek   Belső [… Tovább]

  Csónakokon kimentünk a tengerre éjjel, Eltévedtünk, a víz a félelem csapdáival vett körül. A csónakok szétszóródtak és végre magunkra maradtunk, kiszámíthatatlan ég alatt, unt csillagokkal, kedvetlenül.   Pihenjen az evező, kedvesem, felejtsük most, hogy szerelmünk, mint kés  jelöl ki [… Tovább]

                                                               Leo Butnaru               [… Tovább]

* Képes leszek-e valaha megírni azokat a verseket, melyeket még nem írtam meg ezekben a hamu és korom években? Találhatok-e még egy szál ifjúságot a világ szavai közé rejtve, anélkül, hogy a szurok éjszakák elnyelnék, anélkül, hogy vastag lakatok lezárnák [… Tovább]

Radu Părpăuţă írása, megjelent az Atelier LiterNet oldalán (2014. 09. 29)    A héja hirtelen lecsapott és egy jércét elvitt, a Búbosat. — Ó, jaj! — csapta össze a kezét nagymama. — Éppen a Búbosat! — Százszor is elmondtam, ne [… Tovább]

      A modern bűnözők felhatalmazást kapnak, hogy naponta gyülekezzenek parkokban és kertekben. Nagyteljesítményű távcsövekkel és zsebórákkal felszerelve betörnek a halál által kedvelt kioszkokba és laboratóriumokat telepítenek a virágzó rózsabokrok közé. Irányítják a környéken kószáló fotósokat és koldusokat, kis [… Tovább]

Őszi nap                                Koosán Ildikó fordítása  Eljött Uram! Oly fülledt volt a nyár.Terítsd árnyékod a napóra fölé,s frissüljön széltől újra a határ. Sürgess késő fürtöket a célba;jutass nekik még pár melegebb napot,hadd, gyűjtsenek össze mézet, illatotutolsó cseppig a nemes borokba. Akinek háza nincs, fel [… Tovább]

Rozana Mihalache írása Megjelent: Atelier LiterNet > Proză scurtă > Poveştile fetei nesăbuite / 2014.10.04 Általában reggelenként másnaposan ébredek. Jókor, mert jön a kutya és megnyalja fülemet, ki akar menni. Még jó, hogy ott van a nagy balkon tele cserepes [… Tovább]

      A Csend asztalánál ülve egy ismeretlen királyságban, a költők friss Kenyérrel kínálnak, mit meglocsolt az Égi harmat.   Holtak a holtakkal, mondják, és élőkkel az élők! De jól tudjuk-e, hogy kik a holtak és kik az élők? [… Tovább]

 Paul Verlaine Ismerős álom Gyakori ez a furcsa, megrázó álmomEgy nőről, aki szeret, s én is szeretem,Ő mindig ugyanaz, de sosem teljesen,Egészen mégse más, és szeret, érti világom.  Mert ismer engem, áttetsző neki szívemEgyedül neki, sajnos! És ez a bajom,Egyedül neki, hisz [… Tovább]

Zuzanna Ginczanka/ lengyel költőnő1917-1944/                                                   Non omnis moriar  Non omnis moriar- javaim magukra hagyva,terítők garmada, gardróbom [… Tovább]

    Napkelte fekete teje isszuk este Isszuk nappal és reggel isszuk éjjel Isszuk és isszuk Sírt ásunk a levegőbe ott van elég hely Egy ember lakik a házban kígyókkal játszik ír Írja amikor Németország elsötétül a te arany hajad [… Tovább]

Claudia Millian – Minulescu /1887- 1961/ Ősz                                                                            Koosán Ildikó fordítása Nézed, hogyan zizzen erdők zöldjéből elő az ősz Épp mintha fájdalmas szív volna mindenik levélSebzett ujjakkal, s vérfoltos [… Tovább]

Kép: Horváth János Favágók szombathelyi festőművész Dal                  Koosán Ildikó fordítása A fecskék régen elrepültek.Fűszálak hegyén már dér üt tanyát;Ázott csalánok földre dőlnek.A jó favágók vágják a fát.   A fecskék régen elrepültek.Hideg van, jó [… Tovább]

  Léggé válók A hajad, az ajkadtested  és aurádléggé omlik széjjelkeresvén új honát  s én aki még élekcsak csontom tart egybekiutat, jelzést remélekmagány-csendemben mert közeledbe vágyomelérni a helyetha téged nem lellekte sem leled világom.                        Koosán Ildikó fordítása   Airs    Tes cheveux et [… Tovább]

Próbálkozás egy megközelítőbb fordításra Ha           Koosán Ildikó fordítása Ha valaha is megtehetnédMegmérhetnéd a végtelent,A határtalant átölelnéd,S lennél, a semmi bár üzent, De te nem volnál fent, se lent. Ha valaha is megtehetnéd Vágy nélkül lennél szerelem, Remény, s nem reménytelenség,Szólnál szótlanul beszédesen,Elv [… Tovább]

Legyecske           Koosán Ildikó fordítása   A minap, személyt cserélve,Legyecske lettem én,Ültem egy égerlevélkeFormás kis szegletén Az erdő részévé válva,Színesen, mint egy ábra,Amit átjárhat ott a fény. Az ő kis zöld fejecskéje,Aranyos teste már enyém,S a két kristályos szárnya,Melyek, ha rásüt ott a [… Tovább]

    Artmann, H. C.    Vízkék fa  párából vízkéken egy fa tör fölfeléakár a gejzír  hajnalderengésben és ragyog  mint kifeszített íj  de méga hangok nem hallhatók fagytűrőakár a rozsvetéscsóktalan mint a száj friss álom ízévelaz ajakán, s rajtaaz óhaj gyönyörűsége   ne ébresszetek még [… Tovább]

Burganyadal                        Koosán Ildikó fordítása  Puding ide, puding oda,mért izgat minket akkor?A tányér előttünk nem üres, ízlik, jobb, mint a krémlevesbékából és varangyból. A puding és a nyalánkságrontja a vért, a gyomrot.A szakács munkával teleő főz és mi halunk bele;Uram, igazat mondok! A burgonyák [… Tovább]

Fordította: P. Tóth Irén       Ha valamikor meg tudnád a mérhetetlent mérni, a végtelent átölelni, a semmit helyben átszelni, közülük egyik se lenni.   Ha valamikor szerelem lehetnél szerelem nélkül, remény, reménység nélkül, lehetnél szó, szavak nélkül, gondolat, [… Tovább]

Fordította: P. Tóth Irén       Tévedés volt nem hagyni a szerelmet folyóként hömpölyögni…   Hol vagy, Idő?   Térj vissza kérlek és engedj méltón vezekelnem!       Elena Liliana Popescu   Unde eşti, Timp?    Am greşit [… Tovább]

Kisfiú Koosán Ildfikó fordítása  Megszidtak engem,Egy szót se szóltam,Sírva ágyba mentem,S keltem nyugodtan. Megszidtak engemA Kicsit, de hagytam,Sírni nem akartam,Belül nevettem: Meghalnak a nagyok,Bácsikám, papám,De én, én maradokTovább itt, bíz ám.        Kleiner Knabe    Hat man mich gestraft, Halt [… Tovább]

Fordította: P. Tóth Irén     Az óra nem állt meg, csak az órákjelölése láthatatlanaz idő számlapján, melyhelyben jár, elmerengve.   A jövő nem veszett el,csak nem látszanak jól a tárgyak –elmosódott határok a kristálytisztatávú térben – a névtelenben.   [… Tovább]

Claudia Tănăsescu írása (megjelent: Atelier LiterNet > Proză scurtă > Miscellanea / 2014 .05. 24)     Lehet, hogy gyerekes dolognak tűnik, de én szeretek virágot kapni. Természetesen fiúktól. Azért nem csak tőlük. Tény, hogy szeretem, ha virág van a [… Tovább]

Fordította: P. Tóth Irén Alig mentél el. Én kértem, hogy menj. Ahogy mentél az úton, lépteid figyeltem, míg eltakart sok lóherevirág. Egyszer sem tekintettél vissza rám!   Intettem volna, miután elmentél, de olyan messze minek integetnék?    Akartam, hogy menj, [… Tovább]

Abraham Emanuel Fröhlich: Regenlied Es regnet, es regnet, der Kuckuck wird naß, bunt werden die Blumen, und grün wird das Gras. Mairegen bringt Segen, heraus aus dem Haus, steigt schnell in die Kutsche, gleich fahren wir aus. Es regnet, es regnet, [… Tovább]

 Alexandru Jurcan Szilánk a fakeresztből  Fáradtanéhezve az éjrehalál pihent le a ház küszöbéreölébe ejtve jajszóval teli vértelen kezét – Eredj tovább! suttogtanem akarom, hogy lásdhogy tuddnéha az én lelkem isromokban hever mire aztán továbbrepült a madáraz ablakon hagyva egy szilánkot a fakeresztből                                Koosán [… Tovább]

1876-1933 Anna de Noailles Természet, egyedül te vagy az én világom                              Koosán Ildikó fordítása  Természet, egyedül te vagy az én világom,    Keserűségemben, örömömben;Simogató fény, érted két karom kitárom,    Kék eged áradjon szét bennem! Illata vagy te lennek, levendulának    S verbénaillat, a kedves,Örömszigete [… Tovább]

A vers a termékenység dicsérete. Kérdés, a lány döntött-e már hogy kövesse a természet példáját.   Theodor Storm     Juli  Klingt im Wind ein Wiegenlied, Sonne warm herniedersieht, Seine Ähren senkt das Korn, Rote Beere schwillt am Dorn, Schwer von Segen ist die Flur – [… Tovább]

Vandra Attila írása – Megjelent: LiterNet > Eseu > Miscellanea – 2014. 07. 05 (fordítás a szerző hozzájárulásával)        

/.???-1907/ Húsvét körül    Koosán Ildikó fordítása  Ünnep táján­ – úgy húsvét körül-minden oly friss volt, szép tavasz,szagos müge, s ibolya illattal telt a dombtáj, a völgyszakasz.  Te rám figyeltél –csókot adtamcsodaváró arcodra én,szél borzolta fürtjeid köréhajnalsugarat szórt a fény. S ma?…Nincs fény, [… Tovább]

Diana Cuzic írása (megjelent LiterNet.ro 2014. 04. 26)   Négy óra körül ébredt. Nem azért, mintha valami dolga lett volna, hanem így szokta meg abból az időből, amikor még ellátni való állatai voltak, meg munkába igyekvő férje. Most alig van [… Tovább]

Simona Cratel írása (megjelent: Atelier LiterNet > Proză scurtă > Respiraţie sub apă / 2014. 05. 24)     Van, aki nem szereti, ha fúj a szél, de én igen. Szeretem a szelet, ahogy fúj, még ha össze is borzol, [… Tovább]

  Heinrich Heine Világrend               Koosán Ildikó fordítása   A gazdagnak gyorsan nőVagyona, s még többet fial.Akinek szinte nincs, másAttól lásd, mindent kicsikar. Mikor semmid sem maradt, Ó, hadd, hogy elföldeljenek-Mert élni joga, Te Bitang,Csupán a gazdagnak lehet. 2014. május 18.    Heinrich Heine Weltlauf Hat man [… Tovább]

Inni megy hat barna tehén    (Minden kis hal buborékot fúj a szitakötőre). Csobban az első a víz peremén,    Követi öt, suhintva farkával… Iváshoz hajol tizenkét barna tehén      (Minden kis hal odébb úszik) – Hat a vízből és [… Tovább]

  Hogy nevezzemKedves kis pelémet?Csöpp a szeme,De a farka tekintélyes. Néha Szörnyű Jánosnak nevezem,Mert a farka végtelen –Végtelen –Végtelen. Néha úgy nevezem, Szörnyű Jancsi,Mert a farka a háta végéig hajlik.És néha úgy hívom, Szörnyű Jakab,Szereti, ha tőlem más nevet kaphat…. [… Tovább]

  A két gyökér Két nagy s öreg fenyőgyökéraz erdőben folyvást beszél. Amit ott fenn a csúcs susog,megvitatják itt lenn legott. Mellettük öreg mókus ül,zoknit köt nekik és derül. Így szól az egyik: kipp, a másik: kopp.S a téma mára elfogyott.    Koosán Ildikó fordítása  [… Tovább]

      Húsvét táján történt. Egy ünnepnap – úgy Húsvét táján –üde tavasz, szépséges táj,hol vadvirág- s ibolyaillata hegyet, völgyet lengte át.  Te rám néztél, s én megcsókoltamörömtől alélt arcodat,széllel játszó hajfürtjeiden suhant az arany pirkadat. Ma?… Jaj, nincs fény, [… Tovább]

Érezni mindent mindenféleképpen Megélni mindent minden oldaláról Egyszerre ugyanannak lenni minden lehetséges módon, Minden pillanatban megvalósítani magunkban az egész emberiséget  Egyetlen szétszórt, pazar, teljes és messzi pillanatban.   Mindig az akarok lenni, aki rokonszenves nekem, Előbb vagy utóbb azzá válok,  [… Tovább]

Diana Cuzic írása (Megjelent: Atelier LiterNet > Proză scurtă > Miscellanea / 08.02.2014)     Elég késő van már. A házban mindenki alszik. Langyos a csend, s a kelleténél erősebben hallatszik minden hang. Jól tudod, holnap kemény napod lesz, és [… Tovább]

Fák                Koosán Ildikó fordítása  Hiszem, oly szép, mint a fa A vers nem lehet soha. A fa éhes szájjal tapad   A föld emlőjén napra nap; A fa egyre Istent imádvaÁgait föl az égre tárja;  A fa néha nyári [… Tovább]

Udvardy Eszternek, volt tanárnőmnek ajánlom, aki kedvenceként mutatta meg nekem fordításra ezt a verset még 2012-ben. Az első fordítás után egy évet pihentettem. Az újraíráshoz Nagy Horváth Ilona adott lelkesedést és jambusellenőrzői segítséget.     Egy széllökés: nagy szárny lebben [… Tovább]

Fordította P. Tóth Irén       Szelíden mosolyog a tóa napsugár melegében,mikor megtörik az égegy hullám csillanó szemében.   És mélyében, fekete sárheves küzdelmeket bújtat.Az alvó tó kristály vizébenezernyi élet meglapulhat.  Mi is becsapjuk a világotcsend-hullámok mosolyával.Nyugalmunk látszat, hisz [… Tovább]

    Szívemben hordom Mint egy ládikában, mely annyira tele van, hogy nem lehet bezárni, A helyeket, melyeket bejártam, A kikötőket, ahová megérkeztem, A  tájakat, melyeket az ablakokon keresztül, a kajütfülkéből Vagy a hajó-fedélzetről álmodozva néztem, És mindez, – bár [… Tovább]

      Egy baixai utcán szembejött és odalépett hozzám Egy rosszul öltözött férfi, kinek arcáról is lerítt, hogy koldulásból él, Szimpatikus volt nekem, és én is neki; Bőkezű, túláradó gesztussal mindenem odaadtam neki, (Kihagytam természetesen azt a zsebet, ahol [… Tovább]

Csupán a költő A világ mulandóság,emberek születnek, élnek,milliókat és téged elhagy egyszer a lélek,  kóborol szüntelen,pokol-mélytől az égig,végül a tenger-ölelésig.Csupán a költő repül szárnyak nélkülát a siralomvölgy felett teremtő ágain a gondolatnaka véghetetlen tér-időbe,szent lankáin ott megleled versbe, dalokba beleszőve.                          Koosán [… Tovább]

Álvaro de Campos/Pessoa: Születésnap/Aniversário   Akkoriban, amikor még megünnepelték a születésnapom, Boldog voltam és senki nem volt halott. A régi házban a születésnapoknak, így az enyémnek is évszázados tradíciója volt. Mindenki örömét, így az enyémet is, mint egy vallást, úgy [… Tovább]

    Adél lányomnak     Koosán Ildikó fordítása       Csecsemő voltál, úgy aludtál ott rózsaszínben, Ahogy egy Jézuska szunnyad bölcsőjében; Tiszta álmod volt, oly nyugodt, és varázsos, Nem hallottad, madarak dalolnak a lomb között; Eltűnődtem, e kedves [… Tovább]

/ 1806-1869/ Wilhem Wackernagel  Ennyi az élet Koosán Ildikó fordítása          Lehull egy csepp: csobbanA tenger örök;Elülnek nyombanA hullámkörök, S mert folyton így megy ez,Ki figyelne rá:Honnan jöhet a csepp?Miért hull alá? Ennyi csak az élet,Halála ennyi csak.Eljön, szép ígéret,S nyoma [… Tovább]

    Használd ki az időt! De mi az idő, amit kihasználhatok? Használd ki jól az időt! Nincs nap leírt sor nélkül… Becsületes és kifinomult munka… Vergiliusnak és Miltonnak való munka… De olyan nehéz becsületesnek és kifinomultnak lenni! És nagyon [… Tovább]

/1842- 1902 / A kis telhetetlenkarácsonyi kívánságai  Koosán Ildikó  „Legfontosabb egy hintaló,Hintázni, lovagolni kell,Puska és egy kard volna jó,Csak lovagkori érdekel. Három mesekönyvet kérek,Színes ceruzát festeni,Képeslap, papír temérdekArany-ezüstszín, hajtani. Dominó, s számjáték legyen,Kis Hüvelyk Matyi pódium,Legyen egy új ostornyelem,Ne feledd Apa, kell nagyon! Sátor, benn [… Tovább]

Vijay Seshadri költőnek két kötete jelent meg eddig: Wild Kingdom és a The Long Meadow, elnyerte a James Laughlin díjat amelyet a Academy of American Poets-től kapta. Tanárként dolgozik a Sarah Lawrence kollégiumban és New York-ban lakik a Brooklyn negyedben. [… Tovább]

    Semmi nem köt semmihez. Ötven dolgot szeretnék egyszerre. A hús utáni éhség csillapíthatatlan kínjával, Nem tudom mi ez – Határozott vágy a határozatlanért… Nyugtalan álom, és élet egy nyugtalan álomban Nyugtalanul alvóknak, félig álmodóknak.   Minden szükséges és [… Tovább]

Marin Sorescu – Am zarit lumina Fényt pillantottam meg a Földön és megszülettem én is. Nos, hogy vagytok? Erőben? Egészségben? És a boldogsággal? Hogy boldogultok? Köszönöm, ne.. Válaszokra nincs időm alig van kérdezni. De, szeretem itt. Meleg és szép hely [… Tovább]

Életem első fordítása. Azért választottam ezt a verset és szerzőjét, mert közel érzem magamhoz mondandóját, stílusát, filozófiáját. Szeretettel ajánlom Radnó Gyurinak, hiszen ő is hozzájárult (f.b.-os “Kalodájával”) ahhoz, hogy ez a fordításom létrejöhessen. Természetesen nem tökéletes, sőt, de szeretettel ajánlom [… Tovább]

Alfred Henschke /1890-1928 / választott álneve Klabund   Klabund    Az öreg                             Koosán Ildikó fordítása   Látásom könnytől homályos, Rossz lábam kivénült táltos.   Kezem ökölbe [… Tovább]

Nicolae Labiş (Poiana Mărului, Suceava megye, 1935. december 2. – Bukarest, 1956. december 22.) román költő. A fiatalon elhunyt művész a hatvanas évek költőnemzedékének egyik legtehetségesebb tagja volt. Már gyermekkorában meséket és verseket írt. Középiskoláit Folticsénben és Jászvásáron végezte. Első [… Tovább]

Egy levél a kedveséhez írott levelek közül Lettres a Sixtine. Közölte a Maurice de France a R. de Gourmont által alapított és szerkesztett neves irodalmi lap is.         Remy de Gourmont   F e l j e [… Tovább]

  Nagyok a sivatagok és sivatag minden. Néhány tonna kő és tégla Nem tudja eltakarni a felszínt, ami puszta föld, mint minden. Nagyok a sivatagok és a lelkek elhagyottak és nagyok— Sivatagok, mert saját magukon kívül más nem járja útjaikat, [… Tovább]

    Képzeletem Diadalív. Alatta menetel az Élet. Vonul a korszerű kereskedelem, személygépkocsik, teherautók, Vonul a hagyományos élet egyik-másik katonai egység jelmezében, Vonulnak a különféle társadalmi csoportok és életformák, És abban a pillanatban, amikor a Diadalív árnyékába érnek, Valami megérinti [… Tovább]

  JOYCE KILMER: ŐRÜLET (Sara Teasdale-nek)   Magányos ház, zsúfolt környék, Kastély, nyomornegyed, Mintha ajándékot hoznék, Fogadják jöttömet.   Este koldus jött hajlongva, Rongyos palimadár; Felraktam egy holdfény-trónra- Mára ő a király.   Éjjel pompája teljében Vígan uralkodott; Ma már [… Tovább]

      Nem lesz, nem lehet soha Vers oly gyönyörű mint egy fa.   Fa, mely száját mohón tárva A föld oly édes nedvét várja.   Álló nap Istennek szolgál, Zöld ágait imára nyújtván.   Nyáron haja legszebb éke [… Tovább]

  L e g y e k   Koosán Ildikó fordítása     Szeretnek a legyek. Van rá magyarázat! Kerülgetnek folyton, Folyvást körém szállnak.   Alig, hogy leülök, Elárasztanának. Szeretnek a legyek. Van rá magyarázat!   Végül is, nem vagyok- [… Tovább]

      Jelképek? Beteg vagyok a jelképektől. De nekem azt mondják, minden jelképes. Ám ezzel semmit sem mondanak. Miféle jelképek? Álmok… A nap jelkép, remek… Hogy a hold jelkép, oké… A föld jelkép, remek… De ki veszi észre a [… Tovább]

  Nyárutó                                Koosán Ildikó fordítása   Nos, hát a nyárnak lassan vége már és vele a hullámzó aranymezőknek. Sok pompás gyümölcs begyűjtésre vár, a madarak is délre készülődnek.   Megrövidül a napos órák száma, az alkonyi árnyak hosszúra nyúlnak. [… Tovább]