Humor

  Ha brit kutató lennék hosszú, fárasztó és milliókba kerülő kutatás végén, melynek során a jelen és a múlt híres vagy ismert embereinek életét tanulmányoznám, az alábbi nagyon furcsa érdekességeket állapítanám meg: — a Nobel-díjasok meglepően nagy része február 23.-án [… Tovább]

   — Megvetted a vércukorszintmérőt? Olyan hangsúllyal kérdezte, amire nem volt érdemes nemmel felelni, mert annak beláthatatlan következménye lenne… — Meg — nyögte. Nem értette miért ilyen hallgatag az amúgy nagyszájú barátnője. Kérdőn nézett rá. Már meg akart szólalni, amikor [… Tovább]

“Bár köznapi történet, a múltban s holnap, ne legyél szuicid, s gyógyulj doktoroknak…”   1. Századok óta szavak égnek papíron, léte jogos költői színnek állítom, ott szép képek adnak a szívnek emléket, mit ad tehetsége költői elmének, a világok nyelvén [… Tovább]

  Hétvége van, és nagy örömünkre, megint unokázunk. Laci papa, Nikike, Zolika és én vacsorázunk, közben beszélgetünk. — Nekem ma megint nem volt jó napom! — mondja Niki. — Miért, mi történt, kicsim? — kérdezem. — Hát kinevettek, mert ebédnél [… Tovább]

A telefon csengése a WC-n ülve talált. „Nincs még egy pillantás, mi vérem szítaná, nincs még egy érintés, mi hangom fojtaná, és úgy ringatna el…” Gyorsan lehúztam a víztartályt. Ennek a világban nagy előnye, hogy bárhová, bármikor magaddal viheted mobilodat. [… Tovább]

  Az egész úgy kezdődött, hogy egyik barátom elmesélte, milyen feladatot talált ki a legutóbbi magyar órájára. Modernkori szóval élve, a diákok egyfajta chatbeszélgetést folytatnak, a tanár pedig harmadik megfigyelő személy. A csavar a következő: nem átlagos dolgokról folyik a [… Tovább]

  Semmi extra nem történt, csupán Józsika, ébredés után elkezdett emlékezni. Ez máskor is előfordult, de most eszébe jutott, hogy drága édesanyja, Hamubansült Gyuláné, született Tenor Ila, előző este elbúsult. Rátört egy hétköznapi anyukabánat, mert elfogyott a cukor. — Édes, [… Tovább]

saját fotómontázs   A királylány szokás szerint vára toronyszobájában várta hős megmentőjét, immáron negyven éve. Valami szép, kóborló királyfiról álmodozott, kék szemekkel, daliás alkattal. A ló megúszta, őt nem várta senki. A sárkány is várta a kóbor királyfit, de egészen [… Tovább]

      M. Laurens alias Lőrincz MilkósNEMZETI HUMORBOLT  (KABARÉ JELENET)   — Jó napot kívánok! — Jó napot! — Mondja, aranyoskám, van magának humora? — Milyent kíván a kedves vevő polgártárs? — Nem is tudom… — Népi humort, netán [… Tovább]

Kutya kontra mellény   Amikor Kormi a kis fekete puli karácsonykor hozzánk került, az első éjszakát egy régi kötött mellényel kibélelt dobozban töltötte. A mellényt elfogadta, megtanulta, ahol a mellény, ott az ő helye is. Együtt költöztek ki a szénával [… Tovább]

Ezzel, egy humorpályázaton ” morális szex” kategóriában dec. 20-án 2. díjat nyert versemmel kívánok mindenkinek Boldog Új Évet!  Macskanász                                Koosán Ildikó  Álmomban, mikor macska voltam,rücskös tetőkön kóboroltam,kékezüst sűrű holdvilágbane romantikátlan világbanversengve daloltam át a kerten,másokkal nemes versenyre kelten; nyílt sisakkal vívtam a [… Tovább]

    Néhány zörgő sort írtam aznap, talán két csípős epigrammát, tömött lépésekkel haladtam, s percenként lestem az órát.   Térdemre ült az est melege,  a szenvedélyes csönd átkarolt, vártam, hogy újra rád találjak, s a szódához töltöttem bort.   [… Tovább]

“Orvos, patika bolondság…”     Domokos bácsi, apám testvére, akit a családban, s a szűk baráti körben csak úgy röviden Domi bának neveztünk, jó egészségnek örvendett betöltvén a hatvanöt is! Leánya, unokahúgom, Icu olvasva az egészségügyi felvilágosításokat az internet áldásos [… Tovább]

Kedves Attila! Humoros, valóban, mégis inkább a Naplódba javasolnám. A Tőled megszokott, kitűnő írásaidat várjuk továbbra is…     Iktatószám: 1969/187 Feladó: Matvej Joszipovics Rakosi Címzett: Leonyid Iljics Brezsnyev   Tisztelt Brezsnyev Elvtárs!   Elnézését kérem, hogy elveszek drága hivatali [… Tovább]

      Éppen vásárlásból érkeztem vissza. Mikor nyitottam a kaput, a postásba ütköztem, aki gondterhelt arccal tette a postaládákba a küldeményeket. — Üdvözlöm! Van valami számomra — kérdeztem —, mert nincs nálam a kulcs, nem akarok mégegyszer lejönni. — [… Tovább]

  Fenyőfája tetejéről ereszkedett alá a kóbor lovag, majd elkezdett kardhüvelyében kotorászni. Jobbkezes volt, mutatóujját és a középső ujját is begyömöszölte. Mint már százszor korábban, most is beleharapott kardja markolatába. Feljajdult. Még emlékezett gyerekkori altatójára, a „Tente, baba, tente…” kezdetű [… Tovább]

    Erzsike Péterék fölött lakott a társasházban, a finomkodó becenév nem túlságosan illett hozzá. Tenyeres-talpas, majd’ mázsányi falusi nő volt, ez a fiatalsága múlásával csak hangsúlyosabbá vált. A modora is ehhez passzolt, és egy méretes adag falmelléki rosszindulat sem [… Tovább]

  — Halló, jó napot. Kérem az interneten láttam az eladó autóikat. Az a piros Puntó érdekelne. Megvan még? — Jól tette hölgyem, hogy minket kereset meg! Sok helyen becsapják az érdeklődőket, de mi csak minőségi autókat árulunk. Sajnos a [… Tovább]

saját fotó   Az Őrült Bagoly az alsó ágon ülve szidta a Kuvikot, aki nevét meghazudtolva, hangos huhogással verte fel az erdő csendjét. — Mit akar ez már megint? — kérdezte dörmögő mély hangon, ami szintén nem jellemző a bagolyra, [… Tovább]

    A kéthelyi bemutató est után, miután haza érkeztünk, hirtelen megsokszorozódtak a dolgaim. Pontosabban én véltem csak úgy. Három napra nem szokott az ember magával vinni egy halom ruhát, de miután kipakoltunk számomra soknak tűnt. Már hosszú ideje, hogy [… Tovább]

      Slampiról mindenki tudta, hogy szerteágazó. Azt, hogy pontosan mit fed ez a fogalom, csak kevesen ismerték. Különc, magának látványosan mindent megengedő, esetlen, tohonya, kicsit félszeg fickó volt, aki sosem dicsekedett busás vagyonával. Bizonytalansága végett kereste az egyszerű, [… Tovább]

M. Laurens CSIG@DÓSSÁG       Hol nem volt egyszer,  két csiga ki lázas- Szerelmi láztól űzve lettek házas! Csigaesküvő után emeletes házra lelten, Közös mázas házba laktak eztán ketten.   Most, hogy így ketten egybe keltek, A csiga apósnál [… Tovább]

    Egy békés, csendes szombat délután történt…       Ebédünket elfogyasztva, a tévé előtt ücsörögtünk családommal. Épp jóleső érzéssel kortyolgattam a kávémat, amikor megszólalt a telefon. Kénytelen–kelletlen feltápászkodtam, ami eléggé nehezemre esett teli bendővel. Rögtön meg is kaptam a zrikálást [… Tovább]

  Szeles késő ősz volt, ahogy Vendel a házuk mögötti kis utcában ballagott a kocsma felé, száraz falevelet kergetett a szél. Fel-felrepültek, némelyik a háztetők magasságában pörgött. — Hm — hunyorított erősen, hogy ellásson odáig — de furcsa idő támadt! [… Tovább]

          Írhatnám úgy is ezt a történetet, mint valami mesét, de nem mese, valóság. Történt, hogy egy főváros melletti kis településen, egy új szálloda nyitotta meg kapuit. Magánvállalkozás volt, de egészen szokatlan szolgáltatásokat nyújtott a nagyérdeműnek. [… Tovább]

       – Ubul kérem, ideadná a távcsövét?         – Parancsoljon Ubulina, bár jobban tetszett korábbi neve, a Konda, de szíve joga a névváltoztatás…     Méltóztasson arra fel tekinteni, ott a látnivaló! Látja már, vagy még növelni kell a lencsék teljesítményén? Néhány [… Tovább]

saját fotó     — Mama, rajzolj nekem bér-elefántot — kérlelte Pistike régen pihent anyját. A mama összevonta vékonyra szedett szemöldökét, nyelt egyet, majd megkérdezte. — Mit?  — Bér-elefántot.  — Az milyen? — érdeklődött a mama. — Hát az olyan, [… Tovább]

  Vajon hány éve nem látták egymást? Már a legnagyobb jóindulattal sem tudta felbecsülni. Bandi örült Saci felbukkanásának, percekig nézte. Kilépett a konyhába, két tojásból rántottát csinált, a spájzban megfejte a tehenet, majd – hogy szüleit ne zavarja -, az [… Tovább]

      Jól sikerült mulatság volt, dübörgött a harci kedvem, előkerült két gólyaláb, ezekkel kell verekednem…?   Megmutatták mire való, átlépni a pocsolyákat, feltéve, ha egyensúlyod rajta van és megtaláltad…   Kipróbáltam…, szegény gólyák, megsajnáltam bizony őket, milyen nagyon [… Tovább]

      Valamit nem értek, kérem szépem! Hogy van az, hogy két ember beszélget, de mégsem értik egymás nyelvét? Az anyanyelvük magyar, s ilyetén magyarul kommunikálnak, habár tehetnék ezt akár óonugorul is. Végül mindegy! Az is, hogy volt-e óonugor [… Tovább]

– rövid eszmefuttatás a csajozás mai állásáról –         Először a haját vettem észre, ahogy gyengéden simogatta a vállát, miközben elsietett mellettem. Ezután a parfümje erős, de egyben kellemes illata csapott meg. Egy aranyló búzamező suhant el, [… Tovább]

* Írtam már kegyednek,   keress fel  drága barát,   kóstoljuk apám borát.  Hűs pincében jólesik,  egy egész flaskával, nahát, azt mondom: a rézangyalát!   Jó ez a bor, barát,   mit kívánsz még?   Na, rajta, tüzes a Marcsa!  Rajta hát,   borítsd arcára, pendelye [… Tovább]

         – Ma megkeverjük egy kicsit az élethelyzetet srácok, annyi marhaság döngeti a világ minden oldalát. Összehozunk egy csapatot. A terv, a legfinomabb fogalmazásban is idiótának tűnik, de amilyen életképes, betagolódni vágyókból áll ki a világ – arclemezeitekre [… Tovább]

humor…feketén-fehéren Mikor Fény és Rög is hull rám… Kiderül: hullám csak Hullám.

Versnek gyenge, humornak kevés, marad az “egyéb”…     … Hát, egy lyukas gumi akaratot pótolt… Biztosan sejtitek, hogy ez a lyuk hol volt! Én ennek a lyuknak köszönöm életem. Lyuk után lett újabb helyem egy kórterem, pici lyukból kaptam [… Tovább]

Ezt a “remekművet” Dudás Sanyi provokálta ki belőlem a Lyuk című – szintén – remekművemnél. Kifogásolta, hogy a sajtban levő lyukakról nem írtam. Igaza volt. Tulajdonképpen a sajtban, amikor nem sajt, az a lyuk…   Legyen a sajt ementáli, trappista [… Tovább]

A sajtbiznisz c. alatt Avi hiányolta a hollót a sajttal. Nos, pótlom az elmulasztottakat!     Sajttal a csőrében varjú volt, nem holló. (Ha a holló beteg, ő a hollópótló.)   Egy nyelvet beszélnek, károg mind a kettő, és koromfeketék. [… Tovább]

*        — Te, Jani, mi lehet ez?       — Má’mint?       — A szolgáltató küldte, ez van benne:       „Fent megjelölt szerződő fél, természetes, nem jogi személy, a fizetési számla pénzforgalmi jelzőszáma alapján azonosíthatóan, az általa megadott [… Tovább]

*            — Jó napot kívánok, Gondor Bélának hívnak. Nem vagyok biztos benne, hogy jó helyen járok, Liptai Irént keresem.       — Jó napot! Jó helyen jár, de a jelenlegi neve Kis Árpádné. Drágám, téged keresnek!       [… Tovább]

a képen fehérben barátosném látható, feketében én, a mellettünk lév? hímeket már könny? beazonosítani, hogy melyik kihez tartozik. *     Az a tény, hogy utolsó évünket éljük a főiskolán, borzalmas. Az a tény, hogy Názárovics öt év alatt egyszer [… Tovább]

    Pörögtek a lapok, izzott a levegő, forrott az éj. Megtelt a szoba, akár egy gardrób, ide-oda dobált ruhadarabokkal. Már-már szándékos veszteni akarásban vágyott szabadulni utolsó zoknijától is a kis Viola, de addig még sokat kellett vesztenie. Tény, ami [… Tovább]

— Hála istennek, hogy öszvérek is mennek velünk, ha kirándulni megyünk. Amikor megsérült egy fiú, és folyni kezdett a vére, csak felültettük az öszvérre, és bár egy kicsit vérben ázva, hamar megérkeztünk vele a kórházba. — Arról is mesélj egy [… Tovább]

Kiss Annamária, volt osztálytársam,és jómagam írtuk szakmai vizsga alkalmából. A fejünk annyira megtelhetett információval hogy ez egy vers formájában kiáramlott onnan. Szeretném jelezni hogy a versben mindennek értelme van, és nem csak szakszavak vannak egymásra dobálva. A tanárainknak okoztunk vele [… Tovább]

B. Tibornak lehengerlőn interpretálom a múltkibogozhatatlan sosemvoltjait,memorandumokat buzgón skribálok,s ha senexként valamit másként látok,bátran belevágok egy-két remixbe;teoretice vállalom, mit írok:versnek látszó substancia grisea-termék, praktice lehetne próza is,esszenciális gondolataimhozforma palliata kell, a “bátais”;de látod, a virtus virtutem hordoz,a kifundált szótagszám most [… Tovább]

Kedves Csilla! Nekem jó a humorom, de ezt azért inkább a naplódba ajánlanám…   Eltökéltük Názároviccsal, hogy utolsó év címén gyakran kirúgunk a hámból. Még vizsgáljuk, hogy vajon jó döntés volt-e. Illuminált állapotban az ember olyan dolgokat tart megvalósíthatónak, s?t [… Tovább]

V. Attilának jaj, hogy én mennyit dolgozom,írok-írok, tanítgatok,keresem a jó szavakat,fejem búbján nyúl ki az agy.törpefenyők közt törpölök,hozzá vörösbort hörpölök, mesélgetek, beszélgetek,vigyázz, terád is figyelek! belekötök fűbe, fába,nagybötűbe, kishibába,szívem is van, nem is kicsi,kocsi szekér ha elviszi Brassó város víg [… Tovább]

    Ma végre megszerelhetem. Úgy indult, hogy villáink az anyán összeértek, már-már összenőttek a csavarral. Mikor kinyitva kisomfordált barázdáit, belöktél felfrászozott vasak közé. Ily rusnya ágyat egy kulcsnak! Billegett, acélból font csónak volt csupán. Feldúltad, majdnem bezúztál és persze [… Tovább]

Nálunk az úgy van, hogy a szeptember a hányós hónap. Tizennégy születésnapot ünneplünk ilyenkor. Ritkán süllyed abnormálisan magas véralkoholszintünk az átlagos alá. Szeptember közepe a legjobb, három születésnap van egymás után, szépen libasorban. A húgomé, az enyém és a nagymamáé. [… Tovább]

mese feln?tteknek   Béka Frici elhatározta, hogy megn?sül. Csak az volt a baj, nem tudta, ki légyen az ara? Egész nap egy pocsolya partján elmélkedett a leend? asszonykájáról. Való igaz, a környéken sok békaleányzó tanyázott, és alig várta, hogy Frici [… Tovább]

  tojásként szeretem a madarat el nem ugrik, nem száll, talán nem is tollas; magatehetetlen – amit?l még kedvesebb számomra, mint azok, melyek elröppennek s leszarnak. a tojás tisztaság és reménység, nincs meg benne a szárnyasok kakaskodása, az izg?-mozgók rangsorvitája, [… Tovább]

K.I. – nak jaj nekem, ha szárnyas szavakszemem előtt húznak el;veled szállnék gondolatban,de hátadra nem veszel. mennyi mélység, mennyi szépség!nyomodba nem léphetek;elbújok hát pince mélyén,hátha még beérhetek. savanyú a szőlő – mondják,nézek addig másfele,napos oldalt látogatok,nol’ acerbam sumere.

*       Léteznek olyan nyári esték, amikor az álmok valóra válnak, amikor a csók édesebb mint valaha is volt, az ölelés tűzként ég ajkunkon, az álmok testet öltenek, önálló életre kelnek, a valóság szebb mint amit elképzelni is [… Tovább]

    – Elvitték a Levelibéka öccsét. Jaj, belefájdul a megszomorodott szívem! – Mit mondasz Lomácsi, mit vétett az a szerencsétlen tökfej? Elég furcsa nevet akasztottunk rá. – Besorozták a Komáromiék magánbörtönébe. – Ettől én most eltátom a számat. Ki [… Tovább]

    elunta már az égi reprezentálásnak minden ny?gét, a gépezet hisz készen áll, ha olyan is, milyen, eljár a tengelyén, s az id? úgyse más, mint meghatározás, ha lenne baj, csak annak az, ki benne van, de ki fölülr?l [… Tovább]

    Don Corleone de la Mosómedve csámpásan botladozott a kertek alatt. Maffiózóhoz híven álarcot viselt, ami miatt gyakran lezorrózták, de nem érdekelte. Ilyenkor dühösen legyintett, majd a Keresztapa című filmből eldúdolt néhány betétdalt. Általában ez használt. Mindenki elsietett a [… Tovább]

      Előző feleségem   Az ember, ahogyan fut az idő felette, néha meg-megáll, mintegy összegezve tapasztalatait, és ilyenkor előkerül egy csomó emlék is, hiszen érző lénynek vallja magát.       Akadnak olyan szerencsések, akik az első szerelem alkalmával életük [… Tovább]

*       Már zsenge gyermekként kapcsolatba kerültem a technika eme csodájával. Apám azon kiváltságosok közé tartozott, akiknek lakásában telefon volt található.       Gyermekéveim nagy részét anyai nagyanyáméknál töltöttem anyámmal, mivel apámat jó munkája elismerése mellett — 56-os tevékenységére [… Tovább]

Miska biciklivel ment a kocsmába. Oldalt letámasztotta, bement, kért sört, konyakkal. A harmadik fordulóban odaült egy idegen fazon.       — Mit iszol haver?       — Sört konyakkal!       — Vendégem vagy!       Iszogattak!       Jó félóra múlva Miska teljesen elázott. [… Tovább]

*       A templom harangja nagy álmosan verte el az este nyolcat. Noha hétvége volt, a kocsma forgalmán ez nem látszott. A szokott „törzsközönség” múlatta csak az idejét.       — Mi van ma, hogy ilyen gyér a forgalom? [… Tovább]

Férfi-ego   Mindenki tudja az egód nagy, azt hiszed látszik a férfi agy, nem kell a fegyvered, máséval verdesed, bugyiba benyúlni bátor vagy.   Barbi-nő   Mindenki tudja a melled nagy, gyűszűbe szorult egy női agy, tipegsz a mocsárba, rózsaszín [… Tovább]

Szörnyek a férfiak… * Minden férfinak csak az jár az eszében…   Kedves fiatal barátomat nagy bánatban leltem a napokban. Amikor becsengettem hozzá, eléggé elnyűtt ábrázattal nyitott ajtót, s azonnal mellbe vágott a kocsmaszag. A máskor oly pedáns férfi ruházata [… Tovább]

ma valaki elhúzta a függönytszemem el?lrájöttem, mi a siker titkavagy szomorút írsz, hogy szánókat toborozzvagy olyan rosszat, hogy már azért szólnak:jó az, de majd lesz az jobb is mégde ami a legfontosabb, rímet ritmust bele ne tégy azt nyakon lehet [… Tovább]

Furcsállottam. Ha nem áll fenn közvetlen veszély, ha szó sincs sürgűsségi esetről, akkor mitől olyan nagy baj, ha egy vagy két héttel később… Nem érted? Nem. Akkor figyelj rám! Két hete még megérte volna, mert ha akkor végzik el, még [… Tovább]

  Sárkánycsemegét szopott anyja melléből, később hétfejűt várt fehér lovon, magára lelt remete-barlang előtt, csillogó havon. Mohás elefántok sorfalai közt téblábolt tudattal, megérkezett a tányérnak is óriási térbe, és ideje megért rá, hogy megegyen egy-két eredet ízű ebédet. Most ősz [… Tovább]

saját fotó *         A mocsárban reggel kitört a balhé. A vadludak összeugrottak a kacsákkal.       Ez úgy történt, hogy a gúnár békésen nézegette magát a hajnali víztükörben: „Tükröm, tükröm, mondd meg szépen, mert marha mérges leszek” [… Tovább]

Mottó: lenyúl, felnyúl fanyúl   Ki kell írni, ma tökéletlenebb, bár a nyúl nyúlként tökéletes, futóversenyre alkalmas, de ki szeretne félni, ugyan, miért fémjelzi vajon épp ez az állat a világ felé, hogy elmebaj az, ha sok mindent tennék a [… Tovább]

Nem szóltam még arról, miért olyan fontos megtudnom, mennyi van még hátra. Nos, főleg azért, mert több helyről is hallottam már a maja naptárról, ami 2012-ben megszakad. Egy szép nap után már nem lesz holnap, vége a világnak. *   [… Tovább]

Míg éltem, rugalmatlanul kezeltem mindent, most aztán végleg megcsontosodtam itt lent.   Milyen a túlvilág? Ezt tudja akár egy döglött kanári: haláli.   Nem hittem a lélekben, csak a testben, halálom után lelkesebb lettem.   Mindig a matematikán jártattam az [… Tovább]

Van vagy háromszáz éve, hogy ott jártak,bánja a kánya, jaj, ki pipált ilyet,Pál figyelt, misézett, Péter ivott és fecsegett,nem akartak aratni, menni, nem tetszett nekik semmi munka,zubbonyuk ujja alól bevarrva,így lett adománygy?jt? tarisznya,annak lelke rajta, ki üresen hagyja,a barna barát, [… Tovább]

Hiszek abban, hogy ha az ember utódokat vállal, azért teszi, mert nem képes nélkülük élni, továbbá elegend? mennyiség? energiát érez magában arra, hogy a társadalom példaérték? tagjaivá nevelje ?ket. Sajnos az utóbbi id?ben csupa elrettent? példával találkoztam, amely azt a [… Tovább]

*     Ezen történetem teljes hitelességéért nem biztos, hogy hajlandó leszek garanciát vállalni. Pár nappal ezelőtt a pincében kutakodtam. Mivel kevés a helyem és sok a mindenfajta limlom, próbáltam szortírozni, hogy ugyan mi az, amitől megválhatok véglegesen. Kezembe akadt [… Tovább]

“ââ?¬Â¦Én meg id?nként nagyon hülye vagyok, sajnos.”     …Én meg id?nként nagyon hülye vagyok, sajnos. Nem az els? eset. Több precedens is alátámasztani látszik eme diagnózist, ami annak ellenére, hogy nélkülöz minden orvosi alapot, sajnos elég stabil lábakon áll. [… Tovább]

  Amikor hajkurásztam, elfutott, néha visszafordult, hogy nevessen. Nem bírom, ha rajtam úgy nevetnek, mégis bájos volt, hát tegye. Máskor hívtam nagykéssel, méreggel, itallal, rosszkedvvel – semmi. Barátsággal próbáltam, szerelemmel – beadtam neki, hogy ? Az. Kézbe vettem lelkemet, hogy [… Tovább]

*     Valamikor az európaiakban még égett az a bizonyos „aranyláz”. Soma egy zsidó szabó legkisebbik fia volt. A nevét a fene sem tudja, honnan találta ki az apja. Ha nem is voltak annyira hithűk — nem tartották be [… Tovább]

  – Professzor asszony, rettenetesen fáj, és meg is van dagadva, azt kell mondanom kopogni lehet rajta. Sőt, talán szétkalapálnám vele az összes diót. Nagyon megtágult, bizsereg az egész, teljes terjedelmében, és eredeti magának többszöröse lett. Meg is nyúlt, de [… Tovább]

rapszöveg nem megyek odamert drága a bérletmondják hogy vegyekjegyet mit tépnekkezelni kell aztha elfelejtemott köröz vagy hatgorilla-termetbüntet és büntet:mindenki b?nösbármit is tettélvár rád a h?vös átszállót kéreknincs is olyan mára másvilágra!fogd fel te pupák!érti és adjapofonnak tudta nem, nem, az [… Tovább]

Isten jól átvert; a következ? ilyennél biz’isten ateista leszek, vagy alkoholista – er?set az er?sebbel lehet csupán szenvedélyileg legy?rni –    úgy csinált, mint forgalmista, bot kezében, zászló rajta, lobogtatta, merre hajtsak; kis híján, hogy megfordultam;     megfordulok, visszanézek, Isten [… Tovább]

– irónia – tele az irodalom szeretettel; hallgassál meg akár egy beszélgetést, nézz meg egy szmájli-telt esemest – az is; fölös már, macerás, templomba menni, mindenütt buzog, növekszik és árad, menekülni se tudsz, annyira annyi. olyan ez, akár régen volt [… Tovább]

– többeknek –   Miért van az, hogy amit én érzek – más nem érzi; csak elképzelése van róla, ami többnyire fantázia, kevésbé érzés, és akkor hiába az én nagy energiája, a kisülés meg egyebek – tartalmakról beszélgetünk, amelyek végs? [… Tovább]

Utolsó Mohikán mosolyogva ébredt. Szemeit résnyire húzva próbálta felmérni a körülötte lévő tárgyakat, de még mindig az álom hatása alatt, ismeretlennek találta wigwamját. Dünnyögve húzta fejére a takarót, megpróbálkozva a lehetetlennel: visszatérni az álomba, ahol ébredés előtt épp csókközelbe került [… Tovább]

*     Régóta tapasztalhatjuk, hogy nagyjaink a Fülkék Házában a drága idejükből mennyit áldoznak egymás pocskondiázására, befeketítésére. Tán ez a világ rendje, így lehet máshol is, mégis célszerű lenne meggondolni, hogy ez a nagyon fontos intermezzo mennyibe is kerülhet [… Tovább]

Zsónak ki annyit beszél s fényképez, de verset írni nem képes,vitatkozik, dumál folyton,prózát ír, hol nótát dalol, csitt, csak halkan, még meghallja,véleményem van ?rólais meg másról, ki megvalljaha tehetné, szajha volna –alsót, fels?t is ledobna, míg az id? el nem [… Tovább]

Ha megnyerném az ötöst, nagy gavallér lennék, szeretteim, nektek ajándékot vennék. Felvenném a nyereményt, nem hagynám a bankban, nem forintban kérném, hanem svájci frankban… Kifizetném hitelét minden barátomnak, új ajtaja lenne, végre garázsomnak. Nem ülnék a sok lóvén, térkövezni kéne, [… Tovább]

  A legolcsóbb pszichiátert prezentálom most neked – írj verset. Ne tör?dj divatos gyógyszertanáccsal, életmódtréningel – írjál; hagyd a fenébe olvasóidat, mindegyik maga bajának professzora, új és újabb ruhákban játssza régi szerepét valahány, akár te, korábban – de te már [… Tovább]

Kedvencem a szabadesés; kötelez? – semmi. Ideje, már a fizikát komolyabban venni: nem hiszek a fizikában, törvény- miegymásban, mégis az egész tákolmányt rajtam kipróbálja, az akinek a lényege metafizikája.

*   Mielőtt a Viking-16 amerikai űrszondát elindították volna, a NASA vezetői minden nemzetet megkerestek egy fax-al. Az állt benne, hogy a NASA barátsággal felajánlja a lehetőséget, miszerint minden nép, ország elhelyezhet egy üzenetet benne, hiszen eleve úgy is tervezték. [… Tovább]

Meghalt, befogadta ?t a nemlét, felvette  immár szellemleplét.   Legyen a két ló és a kocsi átkozott, ami a temet?be áthozott.   Reméltük, örökké él ez a szent ember, de elvitte ?t is a h?vös szeptember.   Nem mondhatnám, hogy [… Tovább]

Két új meccs lesz ma este is, sörök hűlnek, jó a torna, maradok a TV előtt, pedig dolgom bőven volna… Gaz veri fel a kertemet, rossz a kilincs az ablakon, csöpög a csap! Kezdem unni… szünetekben ezt hallgatom. Nem értem [… Tovább]

* Még meg sem születtél s már lettél pontosan kimérve, hogy „onnét” kiérve teljesítsd neved hozományát. Hát akkor nyisson bányát a Vájár Géza, akinek meg Réz a neve az foglalja el helyét meg azt a Rezes nejét a periódusos rendszerben, [… Tovább]

* Ződ Marci a betyár fölkelt a dikóról lekapta a csengőt a másodfő csikóról s oly rettenetes éktelen lóbálta hogy az alispánnak megfájdult kóbásza.   Nosza zsandárokért üstöllést kűdenek s bár őkelméék a patakban fürdenek úgy, ahogyan voltak hogy Isten [… Tovább]

*   Másfél éve a Szaturnusz vizsgálatára a NASA egy őrszondát indított nemzetközi kooperációban. A mintegy 300 millió dolláros szerkezet felbocsájtása után vezérléstechnikai meghibásodás miatt nem indult el a Szaturnusz irányába, hanem a Föld körül kezdett körözni, és mintegy 15 [… Tovább]

Szembe megy itt minden – a látás és vakság, megértés, ami kell a túléléshez; bárgyúság, ami nélkül nincs élet, naivitás, hogy legyen mit faragni, amikor azt hiszem, tanultam, de az undok Ibsennél nincsen jobb tanár: élethazugság, amire végül is jutok, [… Tovább]

*    — Nagyon fáj? — Nagyon, bár éjjel rosszabb volt. — Rendbe jössz, meglátod. — Nem, Eszter, tudod te is, hogy vége. És én is azt érzem. Azért is engedtek haza, hogy itt haljak meg. — De… — Ne, [… Tovább]

  Akit szeretek, nem biztos, hogy szeret engem; ezért hálás vagyok neki, mert képes vagyok arra, amit kufárok viszontszeretetként tudnak, de így nem; s erre nélküle hogy’ is jöhetnék rá.   Aki utál engem, hálával tölt el: van bennem valami; [… Tovább]

* az is maga az ember: a füle, a farka, a bütykös nagylábujja meg a koszos marka, és el ne feledjem, hát a vastagbele, á-tól cettig stílustalan, agyba-főbe vele; de ami abban van, ami meghúzódik benne, az már oly stílusos, [… Tovább]

Kép: Kelebi Kiss István   Egy halóriás dimenziókat szel át. Az ember papírlap szigeteken áll, várja a kapunyi szájat, hogy felhő fodrú fehér éjszakában, egy sétáló, nappali hold-liften odáig biflázza.