Az őszi szünet a vége felé járt a gimiben, amikor Ferkó pajtásommal elvonatoztunk Sápig, ahonnan az apostolok lován kutyagoltunk – a vénasszonyok kellemes nyárban -, szülőfalunk tornya felé. ami hívogatón oda-oda látszott, ahogy elhagytuk a falu utolsó házait. [… Tovább]
Julika néni utoljára megsimogatta Csibészt, szemei megteltek könnyel és magában elbúcsúzott tőle. Tizenhat évig volt hűséges társa, mióta férje elhunyt, a fián kívül csak ő maradt neki. Hamar elhatározta, az udvar végében lévő rózsalugashoz temeti el, szeretett ott hűsölni. Addig [… Tovább]
– „Bánat szívvel kérünk Urunk” – hangzott fel a legfrissebb zsoltár poéta Lajcsi ajkán. Na, már ha a kántor vadszamárordítását annak lehet nevezni. De hirtelen káromkodott, mert visszacsúszott a búbos kemencéről; csak ő tudja, mit akart ott. Éjfélre már tetőfokára [… Tovább]
Anna gyakran böngészett a neten új receptekre vadászva, szeretett különleges ízeket kipróbálni, és szerencsére szerelme, Zoltán is partnere volt ebben. Talált is egy izgalmasat, amit eddig még sose próbált, így fogta bevásárlókosarát és kiment a piacra. Hamar elkészült a fogással, [… Tovább]
Ebben a „munkámban” több évtizedes gyakorlat támasztja alá az elméleti alapokat. Őnagysága tartósan azzal gyötör, hogy ő kövér volna. Ennek a felfogásnak nagymama korban már alig van értelme. De ugyanezt hallgattam harminc, ötven évvel ezelőtt is. Holott én tudván tudom, [… Tovább]
(Dan Banu írása, megjelent az Atelier LiterNet / Proză scurtă oldalán 2021. 04. 23.) A kék dzsekis kölyök fütyörészve közeledett a másik oldalon. Ahogy figyeltem, egy pillanatra eltűnt a szemem elől, aztán megláttam a vascső előtt guggolni, próbált a [… Tovább]
Hajnalban Ádám arra ébredt, hogy dörög az ég, és a villámok céltalanul kedvük szerint csapkodnak. Ádámot ez egyáltalán nem érdekelte. Hanem valami más fontosabbat akart, azt viszont nagyon. Szerette volna, hogy Eszter megengedje neki, hogy legalább egyetlenegyszer hozzábújhasson a takarója [… Tovább]
2021.08.21.Deme Dávid Fáradt Mosoly bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
A mai ébredésem egy érdekes kettősséggel indult. Egyrészről a testem tudni akarta, hogy mennyire létfontosságú számomra a lélegzés, mert jelenleg még a szükséges oxigén bejuttatása is fájdalmas volt. Másrészről egy olyan bárgyún boldog mosoly terült szét az arcomon, hogy aki [… Tovább]
Tegnap délután, éppen a tudományos feljegyzéseimet rendezgettem a könyvtárban, amikor a felső polcról, két megsárgult pergamen közül kiesett egy kopott kis bőrkötésű kódex. Még jó, hogy nem a fejemre esett. Ahogy óvatosan lefújtam róla a port, és belelapoztam, öreg szívem [… Tovább]
Mira fáradtan nyitotta ki a második emeleti apró kis lakás ajtaját. Késő éjjelig vigyázott a gyerekekre egy emelettel lejjebb, és a szülők csak éjjel kettő körül értek haza a színházi előadás után. Szőrkosztümbe bújt kis barátja, Fülike már várta őt. [… Tovább]
– Jó napot kívánok! Ez itt a Szupi-vill? – Jó napot. Igen, ott van kiírva arra a nagy táblára hatalmas piros betűkkel… Nem látja? Kiböki a szemét. Egyébként segíthetek valamiben? – Szuper! Én a Király Béla vagyok és az állásinterjúra [… Tovább]
Nagytiszteletű Sipos Károly házi kertje lenyúlt a Berek kert alá, pontosabban az azt egykor körbe ölelő láprét pereméig, ami emberemlékezet óta szikes pusztaságként övezte magát a szigetként kiemelkedő veteményes, gyümölcsös kertet. Itt játszottunk, meséltünk meg sem történt eseteket: ki tud [… Tovább]
– Felmenőim mind gazdálkodó emberek voltak – kezdte Gyárfás a történetét. – Apám, Szombatfalvy Kázmér például gazdatiszt volt báró kunfalvi Kun Aladár birtokán. Ez úgy esett, hogy apámat kitaníttatták gazdálkodásból, azaz elvégezte a berlini Humboldt Egyetemet. Jól is [… Tovább]
Valami hajt, ez szinte bizonyos. Egyszerűen nem tudok rájönni, hogy mi, csak folyton ez az idegesítő sürgetés, ez a francos késztetés. A végén még… ah, inkább hagyjuk. Pedig már reggel éreztem, de sietni kellett, pörgős hétfő elé néztünk, nem értem [… Tovább]
Néha kacifántos kis kifogások lepnek el, keresnem sem kell őket. Csak úgy teremnek szerteszéjjel, mint bőséges esőzések után a bolondgombák. Pedig nem is esik, de majd fog. Ha lemosom az autót, akkor nyilván fog. Saját évezredes megfigyelés. Tuti. Egyébként rondán [… Tovább]
Az idő nagyon régóta nem bír számomra jelentéssel. Ha megkérdeznéd tőlem, hogy mennyi ideje szunnyadok, akkor egy egyszerű vállrándítást kapnál válaszként. Ami a halandóknak – tehát nektek – egy örökkévalóságnak tűnik, az számunkra nem több egy homokszemnél, mely lepereg [… Tovább]
2022.11.30.Deme Dávid Új nap, új világ bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Apró érdekesség: amikor elforgatsz egy Rubik kockát, akkor a 43.252.003.275.489.856.000 különböző kombináció egyikére helyezted. Hatalmas számnak látszik – mert az is – de még mindig megszámlálható. Egy másik érdekesség: a Föld lakossága napról napra közeledik a 8.000.000.000 főhöz, talán el [… Tovább]
Dr. Schocher akart, ezért roppant megörült, amikor elolvasta az erről szóló apróhirdetést. Pár hónapja bizonyára fölényesen legyintett volna erre. Hanem azóta sok víz folyt le a Dunán, többek között lecsúszott a fess generális is. Valaha ott posztolt a város [… Tovább]
Egyik reggel, ahogy a munkahelye felé igyekezett, új hirdetésre lett figyelmes – kutyakiállítást hirdettek hétvégére. „A lovas pályán Országos Munkakutya kiállítás és bemutató” – írta a plakát öles betűkkel. Jelentős esemény egy ilyen izgalmas kiállítás, bemutató. Lesz ott alap [… Tovább]
Olyan feszes tempóban dolgozott Vera, hogy ideje sem volt magával foglalkozni, a munkán kívül másra is gondolni, de álmában ott kísértett az otthona, az otthagyott gyermekei. Egyre gyakrabban álmodott velük, s ilyenkor sírva ébredt és alig tudott a munkájára figyelni. [… Tovább]
A bál jó előre ki volt plakátozva a Kosornyó Nagyutca/Vörös Hadsereg felőli első házán, ugyanis ott működött az ötvenes években a nagyrábéi kultúra háza: * / Á L A R C OS BÁ L A KOSSUTH KÖR Művelődési Ház [… Tovább]
Emlékek felidézése, és Kiss Laci figyelmébe: Özvegy Darázs Döme Dánielné, született Darázs Dóra mélyhegedűt megszégyenítő alttal döngött, döngicsélt, miközben önfeledten dézsmálta a Zala Gyöngye ritkás, nagy szemű fürtjeinek azokat a bogyóit, amelyek ki voltak repedve az elmúlt napok bőséges esőitől, [… Tovább]
2023.07.12.Révész Márton Morálisból önfelmentéses bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Azt mindjárt előrebocsátanám, hogy nem vagyok a szavak embere. Nem tudok olyan szépen, cikornyásan beszélni, mint mások. Én az elvek és a tettek embere vagyok, és ma rengeteg olyan fontos dolgom volt, amit el kellett, hogy intézzek. Csak egyet, [… Tovább]
2023.07.17.Deme Dávid Amikor tényleg tüzes a helyzet bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
avagy véletlenül sárkány szelídítőt neveltem a lányomból Mikor egyértelművé válik, hogy legendák igenis léteznek, akkor a világ kicsit lelassul előtted. Pont, mint a mai napom. Egy hatalmas pikkelyes fej volt előttem, hüllőszerű szemekkel melyek egyetlen pillantással a lelkem legmélyébe [… Tovább]
bohócruhát hogyha öltök s krumpliorrot ragasztok magamra és ostoba vigyort festek ajkamra ahhoz ugyan mi közöd szakadt nadrágomon tarka folt blúzom gyűrött kissé ósdi na és, miért, nem ez a módi? arcomon inkább láss mosolyt ha a fejemen átbukdácsolok [… Tovább]