A karcolat rövid, szellemes, egyetlen problémát felvillantó s a tanulságot világosan megfogalmazó szépprózai műfaj. Többnyire valóságosan megtörtént eseményből ragad ki egy-egy epizódot, amelyhez ironikus hangú, kritikus szemléletű, rövid, szellemes-tanulságos kommentárokat fűz. 20. századi virágzását a modern sajtó nagyarányú elterjedésének köszönheti. Mint heti- és napilapokban rendszeresen közölt írásmű, a tárca rokona, ill. a tárcarovatban publikálják.
(enciklopedia.fazekas.hu)
Vendégjog
* Vendégjog Eszter már nagyon készült haza. Tanulmányait befejezve gyorsan munkát keresett magának. Első próbálkozásai nem sok sikerrel jártak. Nem a munkájával volt probléma, mert teljes mértékben megoldotta a rábízott feladatokat. A fizetés és a bérezés valahogy nem [… Tovább]
Három a magyar igazság
Még tizennyolc sem volt a gimnazista lány, akire az uszodában felfigyeltek. Minden reggel, hajnali hatkor ott toporgott a jegypénztár előtt. * Egy kora őszi hétköznap reggel, mikor barátaival ismét birtokba vette a középső úszósávot, fellépett az ugrókőre, és egy [… Tovább]
A csodarebbe
A talált füzet kincseiből * Közvetlen a századforduló után, amikor azok a „boldog békeidők” voltak történhetett meg az az eset. Sok család költözött át az akkori KUK területére, jobb megélhetés és boldogulás reményében. Egyre másra alakultak ki [… Tovább]
Nóri és István
… az újrakezdés állapotában vagyok …* A menzáról igyekeztünk haza. Én a Lupény utcában, Nóri pedig a Gecse Dánielben lakott, s így egy darabig egy irányba vezetett az utunk. A plébánia templom előtt féllábú koldus üldögélt szótlan-szomorúan. Fekete, [… Tovább]
Szakorvosnál
* Két oldalt padok középen asztalka folyóiratokkal. A helyiség két végén ajtó, a nagy párnázott a rendelőbe vezet, a kisebb a toalettet rejti. Oldalt a bejárat, amely egy szárazbejáróba nyílik. Mondhatnám, levegőtlen és aránylag szűkös a váró, ha [… Tovább]
Győzelmeim
* Mikor beszélhetünk győzelemről? Szerintem akkor, ha önmagunk, vagy mások fölött aratunk győzelmet. Ha önmagunk fölött akarunk győzelmet aratni, az nagy előkészületekkel jár, mert mi van, ha nem sikerül? Ha nem sikerül, akkor ki a vesztes és ki [… Tovább]
Kard, csörte nélkül
– Ó, teskelengedni! Rimánkodta, mint aki az életéért könyörög, Jani és állt a számtalan elutasító válasz ellenére rendíthetetlenül, mintha odaöntöttek volna a veréce ajtó elé. Egyik lábáról a másikra helyezte súlypontját, leszegett, szőke feje jámbor konokságot üzent. Már-már sunyin [… Tovább]
Csendtükrök
(írás-tanulmány) * A férfi és a nő egy ütemre léptek. A töredezett, itt-ott felpúposodott aszfaltjárdán verébtetem feküdt, véres húscafat, leszakadt szárny. „Láttad?” A nő úgy tett, mintha nem tudná, miről van szó. A férfi pontosítani [… Tovább]
A piszok parancsmegtagadó
Valahol messze északkeleten, még Ukrajnában, Albert egy készenléti éjszaka után, mikor a csontjai, ha jobban odacsapja valaminek, akár a vékony üveg pattantak volna ketté a szétfagyástól, épp a „meleg”, jóval nulla fok alatti, földbe vájt odúba, szálláskörletébe igyekezett. Utána [… Tovább]
A látogatás
* A látogatás Látogatóba mentünk dédi mamihoz a kórházba, Fannit is vittük. Korábban sohasem tettük meg vele, bár nagyon rimánkodott, de úgy döntöttünk, nem gyereknek való látvány, amiben ott része lehet. Nem tudtuk megoldani az elhelyezését, kénytelen [… Tovább]
A piros tűsarkú
Mese felnőtteknek * A hosszúnyelű lila cipőkanál és a natúr árnyalatú ruhakefe a barna cipős szekrényen pihent minden éjszaka. A cipőkanál rossz alvó volt, ezért morcosan sandított a ruhakefe felfelé meredő szőrére és elgondolkodott. A [… Tovább]
Fogja és vigye!
Már azt sem lehetett tudni, hogy a terem forgatja a keringőt, vagy a keringő a termet. Kecsesen suhantak a párok egymás mellett, és mint megannyi szigetnek szűnt meg számukra a nagy egész. Rozália, Csabára szegezett szemmel, hirtelen örömmámorba szakadt. [… Tovább]
Madártollal írtam
Az igazat sohasem tudod meg… * Tavaszi reggel, félig ébren, kávét kavargatva kinéztem az ablakon. Lent, ághegyen rügyek moccantak, színek éledtek, selyem-zöld, halványrózsaszín. Aztán megmutattam neked, s te a fák nevét kérdezted, míg én csodát láttam [… Tovább]
Színfogyatkozás
Zöld, zord képek helyett csinosították ki, érzéki roncstalanító bájkeltésnek. Nem szívtelen, képtelenség ez, csak egyszerű, ölelő szimbiózis, színek dömping áradatával. A hátradőlés, domború kegyesen csápol, és megsárgult uborkafők öröme, kövér nyuszisodik. Már-már, Csincsilla Bandivá lesz a színes [… Tovább]
Hajtási engedély
Sajna a technika kisördöge késleltette, na meg régi irás is, de remélem, szórakoztató és most sem időszerűtlen. * Mindég kaotikus állapotok uralkodtak nálunk egy ünnep előtt. Azokban az időkben még szinte mindig Budapesten, a feleségem édesanyjánál töltöttük [… Tovább]
Viszontlátásra
A ligeti játszótéren * — Adde a sityakod! — kiáltotta Gabi, és a másik gyerek sapkáját meg akarta fogni. — Nem! — ugrott hátra riadtan Zolika. Gabi azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és utána ugrott a hátráló [… Tovább]
Megelőlegezett bizalom…
A dangabungai lány, hetek óta szorongott. Bár az USA azon részében élne, ahol tilos a szüzekkel való közösülés, ez alól a nászéjszaka sem kivétel… De itt, ezen a poros, száraz levegőjű vidéken, az utóbbi kötelező. Az aggodalom [… Tovább]
Folyosón
– Igen tisztelt bíróság, védencemmel meghökkenve vettük tudomásul, hogy egy jelentéktelen szabálysértést, bűnvádi eljárás lefolytatására tartottak érdemesnek. Tanult kollégám, gusztustalan, negyven napos, letöltendő szabadságvesztési kérését, egyenesen mélysötét aljasságnak érezzük, hiszen ő itt áll, a karrierje közepén. Napraforgómagot, egyfolytában rágicsáló, [… Tovább]
Zúzmara
Lágy lánysikolyok, pöttyös körítésében suhogtak a dögütések. Teke, aki mindenkor egy nyakába kötött vadászlámpát lógatott bizsu helyett, nem pontosan fogta fel a szabályokat. Különben, jó pókeres volt, fütyült minden, selyemlabdányi játéktól eltérítő hadműveletre. Játszott mát fogpiszkálóban, gyufaszálban és kemény [… Tovább]
Mónika egy gazos udvarban élt
Szerette az útszéli megállásokat is * Valahol a Maros mentén, nem a rengeteg havasban, hanem a városi zsúfoltság kellős közepén, a Főtértől nem messze, egy gazos udvar mélyén élt, éldegélt Mónika. Nem volt már fiatal, mondhatnám úgy is, [… Tovább]
Vénasszonyok nyara
Már novembert írtunk, s még mindig tartott a jó idő, hogy délben akár ingujjra is lehetett vetkőzni. * Jól elhúzódott a vénasszonyok nyara. Már novembert írtunk, s még mindig tartott a jó idő, hogy délben akár ingujjra is lehetett [… Tovább]
Márciusi fények
A Városháza tornya is szinte mosolygott * Fény öntötte el az utcát. Csillogott az esőtől még nedves járda. Valami különös vidámság villogott a levegőben, s az emberek arcán. A szembejövő ismerősök köszönésében is ez a vidámság jelentkezett. Cinkos mosoly bujkált [… Tovább]
Ötvenszavasok I
Elmondható-e egy kerek történet pontosan ötven szóban? Ami hajdan játéknak indult – rögeszmévé vált. Íme egy kis ízelítő… * Remegő kézzel helyezte a fekete tokot az asztalra. Lelkére úgy tapadt a b?ntudat, mint a dobozra a többhetes por. [… Tovább]
Paulpali meg a polgármester
Látom, mondani akar valamit, de tudja meg, én ebéd közben nem tárgyalok. Félóra múlva várom a szobámban! * Paulpali meg a polgármester Még kevesen voltak a hivatal ebédlőjében. Az egyik asztalnál, a terem közepe táján egyedül ült [… Tovább]
CSILLAG SZÜLETIK
* Valamikor éltem-haltam az olyan típusú vetélkedőkért, mint a Ki mit tud (1962-1966), Táncdalfesztivál (1966-1994), Nyílik a rózsa (1968), Röpülj páva (1970-83). És aki rákattint egy-egy YouTube-ra, még ma is megcsodálhatja a Ki mit tudból [… Tovább]
Szavazás nélkül
Nem bírt aludni az őrmester, ez gyakran előfordult vele. A nagyon kevés alvók közé tartozott, ám ilyenkor unatkozott és ami még rosszabb, mindenféle oktalanságok jutottak eszébe. Ki, mit hogyan csinált, miért, és főleg mit rosszul. Azon a napon, [… Tovább]
Hess madár, hess
A fűszerüzlet előtt futottak szembe. Akkor vette észre az egyik a másikat, mikor már lépésnyire voltak egymástól. – Te itt? – szólalt meg a nő meglepetten. – Ó! – kiáltott fel a férfi, és a tőle megszokott gráciával [… Tovább]
Landolás után
Részlet a “A Sátán csókja” c. regényből. Landolás után átestem a szokásos rutinellenőrzésen, de most mindenki a megszokottnál is feszültebb volt. Valószínűleg már tudták, hogy valami rendellenes dolog történt odafenn, bár az is lehet, csak a homlokomon lévő seb miatt [… Tovább]
Használia
Használia Államforma: határtalan Beszélt (érzelmi) nyelv: ’’újszeret” Pénznem: 1 Használ= 100 Kilóra Vallás: Újszentély Történetünk egy méltán neves ősnép a magyarok által egykoron lakott kies Kárpát-medencében játszódik napjainkban. Három fiatal barátnő beszélget az Újszentély egyik vallási központjában, egy nagyvárosi [… Tovább]
Derengés
Ne teremts démonokat, fiacskám! Már így is tele van velük ez a világ… A monitor halvány derengése volt az egyetlen fényforrás a szobában, de ez is elég volt ahhoz, hogy lássam a sarokban ülő vénember halvány grimaszolását. Igyekeztem úgy tenni, [… Tovább]
Naptól átvirított képszépség
Látszólag pókháló vagy ablakra fagyott furcsa jégvirág mögött próbálkozik a Nap. Kánikulában is szétfagyott, jéghavas. A klorofill zöldje úgy szállt el belőle, mint átlátszó, vékony lapból a papír. Kicsit szutykos, kormos lett a füstködtől, és olyan mintha felül égne… [… Tovább]
Az úgy kezdődött /életmesék felnőtteknek 2.
Egy öreg boszorka sirámai… Az úgy kezdődött…/ életmesék felnőtteknek Egy öreg boszorka panasza… Na, igen, most is egy mesét mondok nektek, mint tudjátok, van nekem egy különleges ismerősöm. Van neve is, de arra már ő sem emlékszik, csak az [… Tovább]
Távozás
Ödön, a röntgenszoba előtt várakozott. Még minden a múlt század negyvenes éveinek kényelmi körülményeit idézte. Merev, deszkatámlájú lócaszerűségeken üldögéltek, amelyeken a beteg ember nem egyszer rosszabbul érezte magát, mintha állna. Ödön a vele szemközti ajtót nézegette, a professzorét, ott legalább [… Tovább]
Nemrég
Nem minden év őszi hónapjainak időjárása olyan indián léptű, sóhajú, mint az idei. Nemrég a közeli parkban lányomra vártam, s közben valakinek – ki évek óta fontos az életemben – lépteit figyeltem. Korán jön az alkonyat, így [… Tovább]
Távozás
Ödön, a röntgenszoba előtt várakozott. Még minden a múlt század negyvenes éveinek kényelmi körülményeit idézte. Merev, deszkatámlájú lócaszerűségeken üldögéltek, amelyeken a beteg ember nem egyszer rosszabbul érezte magát, mintha állna. Ödön a vele szemközti ajtót nézegette, a professzorét, ott legalább [… Tovább]
A Golyó, a géppisztoly, na meg a terroristák
A cím talán sokakban felkelti a kíváncsiságot. Szóval történt, ami történt, hogy valamikor a hetvenes évek végén kitántorgott Izraelbe egy magyar fiatal. Ebben még nem volna semmi különleges, ami miatt írni kellene róla. A bökkenő ott van, hogy [… Tovább]
Kényelem
Úgy lépett be a lakásba, mint, aki most készül megoldani élete sorsdöntő problémáját. — Mama, döntöttem — állt meg a konyhaajtóban. — Miben? — fordult felé felesége a tűzhelytől. — Venni akarok egy új fotelt! A régin kopott a [… Tovább]
Időmértékes
Kérlek, kedves Péter, a naplódba tedd fel. Valamikor ki akart törni a tojásból, az idő múlását még másképpen számolta. Sehogyan. Most szívesen visszatérne, de már megint másképpen számolja az időt. Néha lassítana, máskor gyorsítana, irányokat keres, jót nevet, és [… Tovább]
Pusztában
Mindnyájan inni akartak a puszta közepén. Hétágra sütött a Nap, tikkasztó meleget lehelt rájuk. A bőgatyást elnyelte a gémeskút, de társaságát még bámulta egy kicsit sima szőrű lova. Aztán ő is átügetett a kút túlsó oldalára — a vízen [… Tovább]
Pillangómosoly
Szomjazott, úgy érezte, teljesen kiszárad. Repült. A láthatár izzó gomolygás benyomását keltette. Vörösebb volt és lángolóbb, mint szárnyainak legcsodálatosabb színárnyalatai. Megérezte a nyirkot, s már akaratlanul, szinte félájultan zuhant alá a komondor orrára, és ott elterült. A kutya, mintha bandzsított [… Tovább]
Másolhatatlan kulcs
A Majomsziget* megtörpült, a klub** is bezárt. Az erdőt megnyírták, a Krátert*** megvették, a varázs még önmaga hasonmása. Az összes park átrendeződött, mi több, a temetőből is az lett. A domboldal intimitását óriás villák uszodái, és némi túlzással hektáros [… Tovább]
Dagerrotípia
RÖNTGEN! Most akkor hogy is van ez? A képen a férfi már kopaszodik, de még negyven sincs. Fejkendős feleségének karján vasgyúró fiú ül, morcosnak tűnő tekintettel. Elől egy huncut, hunyorgó, alacsony kicsi lány, középen hosszú copfos, magas, balról meg egy [… Tovább]
Tíz és fél
Vegyes érzések dúlnak bennem, jelenleg fel tudnék robbanni dühömben, de közben a szívem is ellágyul. Miért ez a kettősség? Betört a hidegfront a Kárpát-medencébe, és apám ilyenkor szinte menetrendszerűen a kórház sürgősségi osztályán köt ki. Éppen próbáltam visszaaludni a lábam [… Tovább]
Cirkusz
A tigris fenyegetően húzta fel a felső ajkát, és mély, gyomorból indított hangon felmordult: Nincs kedve most ugrálni! – üzente vörösen izzó tekintete. Az idomár arca rezzenéstelen maradt, csak a szeme villant a méltatlankodó felé. Neki a jelenetet figyelő másik [… Tovább]
Matilda és a Plusquamperfectum
(villanásnyi részlet…) Matilda számára hamarosan adódott elfoglaltság, az kitöltötte az űrt, ami az elmaradt bandázások után keletkezett. Az iskola amatőr színjátszóköréhez csatlakozott, és leginkább a szavalókőr és énekesek csoportja tetszett. Őket választotta. És jól választott! Itt jó barátokra talált, [… Tovább]
Halottakról inkább semmit?
Ragyogó őszi napsütéssel jött el a halottak napja előtti hétvége. Talán még az is elindult a temető felé, aki még nem is akart. A meleg éppen annyira volt kellemes, amennyi a jó hangulathoz elég, de emlékezéshez is éppen megfelelő. És [… Tovább]
Bújócska, avagy itt a fogó, hol az ajtó?
X betegtárs hiányos története a közegészségügyi skarlátbetűs időkből Habcsókos Á nem volt olyan bűbájosan ehető, miképpen a legelső mosolya mutatta, midőn belépett a kórházba. A haja ugyan a téli, első hó szikrázásával vakította el a gyanútlan leendő sorstársát, [… Tovább]
„Anyagias” adalék a Himnusz megzenésítéséhez
A naplómból kiemelve Feltételezve, hogy 1844-ben egy magyar aranyforint tartotta magát a Károly Róbert, illetve fia, Nagy Lajos, később Mátyás által is veretett, eredeti dukát paramétereihez (3,491 g, Au .986). Tehát az arany súlyához és tisztaságához, illetve ahogy ez [… Tovább]
Rémálom
A Petrovics-Petőfin is gondolkodunk, de ehhez sarkalatos törvényt kell hozni az alkotmányozó nemzetgyűlésnek.* Karcag City, Hunnia fővárosa — kétezer tizennyolc óta —, nagyvárosi nyüzsgéssel ébred. Különös feszültség vibrál a levegőben. Az óriási, nemzetközi repülőtérre percenként szállnak le a Zemplénből, [… Tovább]
Viharmadár
Úgy látom, ma sem jött el a világvége. Vállamra passzátszél és halcsont tapad. A tenger sós vize felragad az égre és örökkévalóságig lassul egy mozdulat. Hullámmezővé érik most a felszín, lebegő tányérok a liliomok – játszanak mint megsemmisülésig a hínárillatban [… Tovább]
A leventék tíz parancsolata
A levente Istenfélő és vallásos kötelességét teljesíti „A levente tízparancsolat 1) A levente megtartja fogadalmát. 2) A levente Istenfélő és vallásos kötelességét teljesíti. 3) A levente szereti hazáját, a Nemzet hagyományait és hőseit tiszteli, s önmagában a harcos [… Tovább]
Hazafelé
Talán túlléptem már a tejfogakkal kőbe harapás elkerülhetetlen időszakán s a szorítás is enyhült – ha láthatnád értelmezhetetlenül megkínzott testem – az alvadt vérrel kifestett térképen a főbb azonosulási pontokat – fél évszázad nyomát kitapinthatnád elrendezett évgyűrűimet állok mint döntésre [… Tovább]
Kicsúfolt emlékek
Úgy szökdösött a szívem a mellkasomban, mint a kicsi kecskeolló a tavaszi réten, ahogy kezdett a táj ismerőssé válni. Olyan ismerőssé, mint akit már hosszú ideje nem láttunk, s most elénk bukkan. Nem váratlanul, de mégis valahogy hirtelen. Amíg [… Tovább]
Csendélet birkapörkölttel és kutyákkal
Kezdetben teremté Isten az eget és földet. Ipolyi úr számára meg egy „jó” szomszédot. Ott illatozott a konyhája kb. egy méterre a szerencsétlen könyvelő remegő orra előtt. Télen még hagyján, de nyáron, amikor valamennyi ajtó, ablak tárva-nyitva állt, Ipolyi úr [… Tovább]
Szenteste elé /2018/
Ha van kérdés, ami így karácsony környékén nyugtalanítja az embert az az, hogy vajon mennyibe fog kerülni a szeretetünneppel járó hajcihő. A fenyőfa árak azon a bizonyos lélektani határon már rég túlszárnyaltak, nem beszélve a minden évben vásárolandó (ugyanis [… Tovább]
Mi mennyi?
Mi mennyi? Poros nyári délután volt. Az útmenti fákon verebek hangoskodtak, s háztetőn szédülten burukkolt egy golyvás galamb. Fenyő borította, nagy hegyek vigyázták a városka házait, meredek utcáit, az embereket, a templomtéren hancúrozó gyerekeket. Gyárfás a cseresznyefa alsó ágán [… Tovább]
De bello proprio
Gyermeki lelkemben mély nyomot hagyott a háború – a II. Világháború. A hosszú évek során sikerült elásni, tudatom mélyére száműzni a bomba sivításának hangját, az óvóhelyek rettenetét, a lebombázott házak képét. És most előjöttek! Álmaimban, de ébrenlétben is – [… Tovább]
Lyukasóra
(csak egy hangulat boldogult ifjúkoromból) Az iskolában mindig meséltem a lyukasórákon. Mint osztályfelelőst engem szidtak a tanárok, ha ilyenkor zajongott az osztály. Kitaláltam, hogy ha érdekes dolgokat mesélek nekik, csendben maradnak. Felültem az első padra és szembe fordulva a [… Tovább]
A motorbicikli
„… mássz le a toronyból, és kezdd el élni az életed…” (Gilbert) Mint most is. Már egy éve ülök a kerekesszékben, és hogy átkoztam azt a percet, amikor felültem arra a motorra, amit sikeres érettségi vizsgámra kaptam Svédországban élő [… Tovább]
Keletről érkezett 4
Egyik reggel, ahogy a munkahelye felé igyekezett, új hirdetésre lett figyelmes – kutyakiállítást hirdettek hétvégére. „A lovas pályán Országos Munkakutya kiállítás és bemutató” – írta a plakát öles betűkkel. Jelentős esemény egy ilyen izgalmas kiállítás, bemutató. Lesz ott alap [… Tovább]
Édesanyám is volt nékem … (2)
Olyan feszes tempóban dolgozott Vera, hogy ideje sem volt magával foglalkozni, a munkán kívül másra is gondolni, de álmában ott kísértett az otthona, az otthagyott gyermekei. Egyre gyakrabban álmodott velük, s ilyenkor sírva ébredt és alig tudott a munkájára figyelni. [… Tovább]
PIN és PUK
Ne lepődjön meg senki a címen, ez nem egy amerikai burleszktörténet, ez a kis magyar valóság. Ezt nem rosszindulatból mondom, csupán keverednek bennem az érzések. Minden állampolgár életében előbb vagy utóbb eljön az a pillanat, hogy lejár a személyazonosító igazolványa. [… Tovább]
Kert az ablak alatt
Az új irodavezető, Ádám, a szoba távoli sarkába állíttatta fel íróasztalát, úgy, hogy az ablak a bal keze felé essen. Az ablak a hivatal szépen rendezett kertjére nézett. Jól láthatók voltak innen a második emeletről a díszbokrok sorai, a kis [… Tovább]
Gyere, menjünk haza!
Zoli, a terrier keverék izgatottan futkorászott a kerítés mentén. Nagyon nyugtalanította az a rossz szagú autó, ami éppen most állt meg a ház előtt. Minden járművet ismert, amelyik néha meg-megállt a kapujuk előtt, legyen az kerékpár, talicska, vagy gépkocsi. Ismerte [… Tovább]
Ki a hunyó?
Sándri néni a konyhában tett-vett, készítette össze az ebédnek valót. Egyedül élt, leánya, Ella néha meglátogatta, néha családostól, máskor csak úgy magára. Három gyermeke volt, két leányka, s egy fiú. Férje mozdonyvezető. Szolidan éltek, de nem szűkölködtek. Sándri néni most [… Tovább]
Záróra
Rigo Jóska, az állatorvos… Csak a cujkát szerette, más italt nem ivott, abból is az úgynevezett „öreg cujka[1]” nevezetűt. Senki olyan herepörköltet nem csinált, mint a felesége, a Moldovából származó madam Rigo. Csak így szólította mindenki, a keresztnevét nem is [… Tovább]