A 60-as évek vége felé felerősödtek az ír katolikus mozgalmak Észak-Írországban, ugyanis a katolikus kisebbség az élet szinte minden területén hátrányt szenvedett a protestáns többséggel szemben. Kezdetben a békés felvonulások módszerét alkalmazták. Az ulsteri rendőrség azonban több alkalommal is brutális [… Tovább]
Tíz évvel később Sóskúthy kisasszony rendben tartotta a birtokot, az intéző Forgáts Gáspár és Gerendeli ügyvéd élvezte a bizalmát. A pénzügyeket meg kellett beszélni a kisasszonnyal vagy az édesapjával. De általában a kisasszony volt az, aki mindenben intézkedett. Az úr [… Tovább]
Doktor Gerendeli Sámuel, az ügyvéd A jólmenő irodával rendelkező negyvenes ügyvéd édesapjának köszönhette, hogy aránylag fiatalon ilyen jómódban élhet. Édesapjától — aki egy vadászbaleset késői áldozata lett — maradt rá a gazdag ügyfélkörrel rendelkező iroda. Hat évvel korábban érte [… Tovább]
Klára kisasszony érkezése Akkor kellett elszakadnia Ellától, mert ilyen mételyt nem tanulhat, egy vallásos kislány így nem gondolkozhat, és pont az ő tisztes és vallásos, erkölcsös családjukban. A kis Flóra ekkor volt hat éves. Menesztették a nevelőnőt, és ekkor [… Tovább]
Klára egy elszegényedett magyar nemesi család gyereke, Aradhoz közel éltek, ott volt a birtokuk, amíg a papája váltót nem adott a testvéréért. A nagybácsi főbe lőtte magát, mert nem tudott fizetni a takaréknak. Sajnos elkapkodta az öngyilkolást, mert akkor [… Tovább]
Angéliqutől Legrand felügyelő megtudja, hogy a merénylet napján Maryam öccsét szörnyetegnek nevezte. Ám Angélique ugyanakkor kizárta a szerelmi kapcsolat lehetőségét a két eltűnt közt. A szörnyeteg Miután elbúcsúztak, és magára maradt, Bernard Legrand felügyelőnek hiányérzete támadt. Nem messze [… Tovább]
Joseph Beaumarchais Párizsban egy nikábos nővel fut össze, kiben felismeri a kamaszlányt, az első személyt, kinek életét megmentette évekkel előbb Sidariban. A lány épp csak köszönetet rebeg, és útjaik ismét elválnak. Maryam a távozó férfi után nézett, [… Tovább]
20. Robert szeretett volna még mesélni, hogy mi is történt vele az elmúlt időben, ám az utazás fáradalmai hamar ledöntötték a lábáról. — Holnap mesélek. Most hagyjatok pihenni, mert itt az asztalnál fogok elaludni. Családja csodálkozott is, hogy valami [… Tovább]
A csónak lassan ringatózva közelítette meg a hajót. Utasai alig látszottak ki belőle. A leszállni készülő esti sötétség is segítségükre volt ebben. Minden okuk megvolt arra, hogy láthatatlanok maradjanak. A csónak lassan hozzásimult a hajóhoz. — Biztosan ez az [… Tovább]
3. Vacsora végeztével, a legtöbben a fedélzetre mentek friss levegőt szívni. Robert még egy darabig maradt a fiatal egyedülálló hölggyel. — Kedves Katyerina, ugye szólíthatom így. Kérhetném, hogy tartson velem most a hajó kávéházába? Nagyon felcsigázta az érdeklődésemet [… Tovább]
Az út jégbordás hátába csontig vájó nehéz hideg kapaszkodott. Egy néptelen, kacskaringókkal ébren tartó úton a település benzinkútjához ért, s nyomban a mozgássérültek parkolására fenntartott helyre tolatott annak ellenére, hogy a környéken széltében-hosszában csak az ő racing zöld jaguárja [… Tovább]
Arüszlán, hogy bebiztosítsa hatalmát, féltestvére fiát, Karát szemeli ki Dilay férjéül, azzal a szándékkal, hogy utólag Sári Kán unokájától megszabadul. Csaban és Kara közt első pillanattól kedve felforrnak az indulatok, Arüszlán türelemre inti Karát. A tavaszi napéjegyenlőségkor [… Tovább]
Sári Kán felajánlja Bolannak lánya, Ilkay kezét, és hogy legyen az utódja. Bolan nem fogadja el az ajánlatot, sőt feleségül veszi Babbát. Ha Bolan ezek után Ilkayt is nőül veszi, a kán lánya másodikként is a rangosabb asszony lett [… Tovább]
Miközben a mosok megsértik a baskír határokat, és Sári Kán ellenük vonul, Botond a por sereggel megtámadja a jenei ordut. Bolan ugyan visszatér az ordut védeni, de megsebesül, Csaban atija, Babba pedig ura és fia védelmére siet. Botond [… Tovább]
Babba egy ősi módszerrel, az újrasütéssel menti meg Ilkay koraszülött gyermekét. Ám elterjed róla, hogy ő egy emberevő bügü, aki gyermeket süt és eszik… 19. Dilay és Csaban [1] Ilkay kislánya a kirk banyosu alkalmával a Dilay, [… Tovább]
Az újpesti vagányok emlékére, akik közé magam is tartoztam. És akikre név szerint is emlékszem.* Alapprogram Holnaptalan napok születnek, órák és percek mind üresek, csak mersz létezik, nincs gyávaság, tam-tamot ver félrecsúszottság. Utca anyánk, grundos apánk nevel, [… Tovább]
Végtelenek lettünk, kedvesem. Nem fog rajtunk semmi. Soha. Kortalan szeret?nk az ?sz. Vénasszonyok tüzes nyara. Ablakom alatt a Maros megáll. Épp hogy folyik, lusta teste kanyarog álmos bokrok között, Bogyóit véresre festve. Ökörnyál fonódik testünkre, S mi így [… Tovább]
Versemben most álmodom,az ébredés oltalom: a hajnalok kusza rendjébe belebotlom. Teszem megszokott dolgaim,és mint máskor, most sem találok kiutat.Egy korai bentlakó matatkiforgatott zsebeimben,csak egy falat kenyérre, ha telik.Végleg elnyelik a hangok a csendet,egy kukásautó csörömpölvevág közöttük rendet. Amint az egyik [… Tovább]
Elég baj az, és nem jó reklám, ha az író már az előzményekben magyarázza a művét, s ha azt nem is, legalább hogy miként látja a kort, amelybe történetét helyezi. Én mégis ezt teszem. Miért? Mert Észak-Eurázsia történelme legalább annyira [… Tovább]
Foto: Panoramio Részlet egy kisregény “Hej, gyimesi halastó, halastó, Belestem szekerestül, lovastól, Gyere babám…” A régi városháza előtti piactéren áll a méltán turista látványosságnak számító Gänseliesel-Brunnen, azaz a libapásztor lányka kútja. Minthogy a hétvégéim általában szabadok voltak, mert az [… Tovább]
… a hadügyminiszter, aki a miniszterelnök vejeként a kormány rendíthetetlen sarkkövének számított, emlékeztette a magáról kissé megfeledkezett kollégáját… Ã? Ã? 1. A demokráciában valahogy nem illik a tömegbe lövetniÃ? Ã? 2. Ha akarna, sem tehetne eleget a kérésnek, lévén, hogy a Hadsereg [… Tovább]
Petert a konyhai óra ciripelése zökkentette ki a merengésből, de továbbra is mozdulatlanul ült az asztalnál, és közönyösön bámulta az egymás után bekapcsoló gépeket. A helyiséget tompa zümmögés töltötte meg, ami úgy hatott, mintha a szomszéd szobában egy egész méhkas [… Tovább]
(a „mi mennyi” folytatása) Gyárfás más pályán mozgott. Nem volt sem matek zseni, sem semmilyen zseni, csak egy élénk eszű, vidám fickó, akinek nagy szíve van és minden igazságtalanságra érzékeny, aki segítőkész és módfelett ragaszkodik csodabogár barátjához, Szekeres Sanyihoz. Az [… Tovább]
Szép gimnáziumi éveik véget értek, Gyárfás nem követte barátját a továbbtanulásban, inkább beállt akrobatának az éppen náluk időző cirkuszhoz. Mire azonban belelendült volna a cirkuszi életbe, megkapta a katonai behívóját. Egykedvűen fogatta, később pedig magát a bakaéletet vidám [… Tovább]
Gréti, az otthon hagyott kedves az a piros hajszalagos kislány volt, akit még az elemi iskolában ismert meg. A középiskolai évek alatt sokszor összefutottak egymással az udvaron, a folyosón vagy az önképzőkörön. A szüleit is ismerte. Tudta, hogy mindketten [… Tovább]
A vonat száguldott kijelölt útján, közben itt-ott megállt a nagyobb városok állomásain. Néhányan leszálltak, helyükbe mások jöttek. Az újonnan érkezettek újabb híreket hoztak. Hírmorzsákat. Ahogy újabb és újabb felszállók csatlakoztak az többi utashoz, úgy sokasodtak a hírmorzsák. Sokasodtak, növekedtek, cipónyira [… Tovább]
A levélváltáson kívül más kapcsolata nem volt Gyárfásnak a civil világgal, hiszen az eltávozások alkalmával csak a városba mehettek ki egy-egy fél napra. Sokáig Sanyi barátjával sem találkozott, csak tova a tízéves érettségi találkozón. Emlékezetes találkozó volt az a tízéves… [… Tovább]
2./1 fejezet Az orvos maga is nehezen kapkodta a leveg?t, tüdeje zihált, bárhogyan is leplezte, a ritka leveg?, a lépcs?k meredek egymásutánja megviselte. Félt. Félt er?sen, észre veszik rajta a papok, ereje végéhez közeledik. Igyekezett lassan, kimérten mozogni, igyekezett mélyeket [… Tovább]
2/2 fejezet Az ablakok rácsszerkezetén sz?rten szóródott fény, rávilágítva jelekre, formákra, színekre, ahogyan haladt a nap a pályáján az alkonyat felé. Az elfogyasztott növény gyorsan hatni kezdett a legyengült szervezetekben, hamar jött a révület. A jelenlév?k mindegyike ismerte a szemmozgás [… Tovább]
2/3 fejezet Leszállt az estét hozó felh?, fehéren gomolygott a legmagasabb építmények körül, majd süllyed lejjebb, egészen körül párnázta a hegyormot. Itt-ott áthatolt még a napsugár fehér fénye, itt-ott vörösen izzó napot lehetett megpillantani, amint nyugovóra tér, majd kék-fehér aranyával [… Tovább]
Teakínálgató Anyám mikor meghalt, akkor kezd?dött. Én találtam meg ?t, az el?szobában feküdt a cip?tartó el?tt a földön. A padlóváza, aminek színéért mindketten odavoltunk, összetörve hevert a teste alatt. Gondolom, rázuhanhatott, miközben szédelgett a vérveszteségt?l. Kedveltem ezt az antikolt daráltmák [… Tovább]
Álmomban újra tizenhárom éves vagyok. Megint katonásdit játszunk, mint minden este.A kis citromsárga lavórban állok meztelenül a konyhában a frizsider el?tt. T?lem egy karnyújtásnyira két kopott rozoga hokedli. Az egyiken Kálmán ül és néz. Közben kis mondókát dudorászik.– AKI NEM [… Tovább]
Én, Énke felett lebegek.Mikor Énke anyja már sokat tologatta a zöldséget, Kálmán legyint, és feláll a hokedliról, majd bemegy a szobába, miközben a mondókát dudorássza.Anyám és Énke a konyhában marad. A cukkíni visszakerül a mélyh?t?be és anyám ad Énkének egy [… Tovább]
Végre egyedül voltam. Szemem sajogott, a fejem fájt. A buktákat letettem a konyhaasztalra. A szobámban leültem a sminkes tükör elé. A seb még jó ideig látszani fog, gondoltam bosszúsan és leheveredtem a kanapéra. Este volt, mikor felébredtem. Ettem egy kis [… Tovább]
3./1 Sebzett nem várta meg a táplálék ég? hiányát, a tél elmúlást hozó érintését. Vackába fészkelte magát a barlangban, nem túl közel és nem túl távol n?stényét?l. Nézte a távoli t?zet, a fények felszikrázását a borús égen, hallgatta a [… Tovább]
4/1 Újra eljött a nap, hogy a Tudás Templomában összegy?ljenek a papok, a csillagászok, építészek, orvosok, vegyészek, kommunikátorok, a mindentudás papjai. Sorjáztak fel a lépcs?kön egymás után, jól beosztva erejüket, lélegzésüket, hogy kifulladás nélkül érkezzenek a csarnokba. Chikchant, [… Tovább]
4/2 Xocsitl várt. Várta a maninik visszatérését, ám ? késlekedett. Már újra elment fényes szekerén más vidékekre a Fenséges-ragyogású, felt?nt az ég királyn?je fehérarany köntösében a bíboros égen, de a maninik nem jött vissza. Xocsitl végzett napi munkájával, ellátta [… Tovább]
4./3 Sebzett elindult az új nappal világosságánál, a reggeli hajnalpírban, élelmet keresni. Süld? nyámmogva követte, szájában érezte még az éjjel nyugalmát, álmosságát. Nem találtak már gyümölcsöt, a termés rég elérett, ami nemposhadt meg, az befordult a föld alá. A [… Tovább]
5/1 A látogató sebesen haladt, karjaival, lábaival olyan mozgásokat tett, mint Rágó. Süld?, ha lába nem érte a meder alját, kapálózott, kezével, lábával hajtva maga alá a vizet, mint a négylábú állatok, mégis elég sebesen haladt ahhoz, hogy ne [… Tovább]
5/2 Néhányan lélekben kiváltak a csordából, kiszakadtak a mindennapok monoton szürkeségéb?l, lelküket építették, készültek szívük megmérettetésére, majd ha átkelnek a folyón, a szívük könny?nek találtassék, mint a tollpihe. Nem vakította el ?ket talmi csillogása az aranynak, gyémántnak, nem süketítette [… Tovább]
5/3 Benik a raktárban rendezkedett, rakosgatta a fogyó készletet, amikor Yax hozzá fordult kérdésével. Váratlanul szólalt meg, láthatóan ? maga is meglep?dött, hangját kongva verték vissza a falak. – Ültetni kellene a száraz földdarabokon, vissza kellene vinni az állatokat, [… Tovább]
6/1 A tél tombolt, a fagy belehelte a föld sebeit, az izzó láván sisteregve olvad a hó, a t?zfolyamok parázslottak még egy ideig, dacolva a hideggel, faggyal, az elmúlás dermedésével, különös alakzatokban, laposan, mint a szétterül? víz, fodrosan, [… Tovább]
6/2 Froggy Samex nyakát ölelve riadtan hallgatózott, szomjazott, éhes is volt már, de mégsem mert kilépni rejtekéb?l, onnan, ahol az anyja hagyta. Várt. A sötétben csak a macska teste volt számára a biztos pont, amibe kapaszkodhatott. Várakozott. Riadtan, [… Tovább]
6./3 A szavazás megkezdődött. Titkos szavazás. Mindenkinél volt egy fekete és egy fehér golyó. A fehér golyó kristályból, a fekete golyó fából. Csak az els? szavazat koppant az ebonit edény alján, a második már csendült, ha kristályt dobtak. Az [… Tovább]
6/4 Ahaw a hordához beszélt. Sebzett, Süld?, és a Lány megb?völten meredt reá. Ahaw lábai el?tt guggoltak mindannyian, a farkasok tisztes távolban köröztek körülöttük, Morgó távolabb egy sziklához dörzsölte bundás hátát. Semmit sem fogtak fel a szavakból, vagy mégis [… Tovább]
6./5 A medve folytatta a vándorlást él?helye felé. Nyomában loholt kis csapata. A hegyoldalon találtak odvas fát, vezérük olthatta méz utáni sóvárgását. Jóllakva a léppel a medve, a maradékot a várakozók közé dobta. Süld? falánkul nyelte az édes lépet, [… Tovább]
7./1 Ahaw elt?nt, ment a járm?véhez, a Fehérlóhoz. Lába feldagadt a vándorlástól, testében a tüskék sajogtak, de lelke nyugalma feledtette teste háborgását. Anyja ken?cseivel kente b?rét, mosolyogva, der?sen, vélt szabadságának örülve. Az égen átcikázott egy új fény, üstökös, vagy [… Tovább]
Egy nagy leveg?, és máris neki kezdhetünk Grexa Ágnes alkotásának, hiszen a bevezet? mondat után nem nagyon hagy lélegzethez jutni senkit. Kicsit meglep?, hogy hiányoznak a vessz?k és a tagolt mondatok, de jobban végiggondolva, mibe is akar betekintést engedni, már [… Tovább]
Csavaros történet, bár sajnos mai társadalmunk egyre inkább jellemz? vonásait hordozza magában. Mást mondunk, érzünk, gondolunk, mint amit megmutatunk magunkból, másnak láttatjuk küls?nket, és magunk el?tt is letagadjuk hibáinkat a tökéletesség látszatának kedvéért. Tesszük a dolgunk, még akkor is, ha [… Tovább]
7.3 / Kisslakinak, tisztelettel / Reggeli fénynél elhalványult a lámpa fénye. A férfiak a fürd?ben beszélgettek készül?dés közben. – Chikchan nagyon készül az ünnepre. Isis ünnepe közeleg. A sötét szív? zsarnok már szomjazza az embervért. Már sóvárog a [… Tovább]
7./2 /Kisslakinak, tisztelettel / Szívós gyökerekkel kapaszkodott a földbe a lázadók nyírfája, karcsú törzse méltósággal állt, ágaival tisztán, fehéren nyújtózkodott az ég felé. Tzswen társai lettek a lázadásban a nyírfa er?s ágai: Benik, Ook, Yax, Ik’, Etz’nab, a [… Tovább]
7./4 Sebzett kacska karja meggyógyult már, fájdalom és érzékelés nélkül lógott rosszul, formátlanul összeforrt válláról. A sérült kéz er?tlenül, torzan lengett minden lépésénél a felegyenesedett test mellett. Horzsolásokkal, sebekkel lett tele. Amikor az ember, menekülés közben visszaváltott kuszásra, élettelenül [… Tovább]
8./1 A Lány nekiiramodott a bozótosnak, futott lélekszakadva, farkasokkal a nyomában. Morgó iszonytató hörgéssel két lábra állt, teljes erejéb?l rávetette magát a szembenállóra, maga alá temette súlyával. Sebzett hallotta a lelkében a hangot, amely zsákmánnyá tette támaszát, [… Tovább]
8./2 Az Öreg a parton a f?ben megbújt, hirtelen egy mellé ugró nyúl fejére csapott a baltájával. Fogaival tépte, marcangolta a még élett?l lüktet? testet, falta a véres húst. Kopasznyakú, görbe cs?r? madarak hang nélkül eveztek felette a [… Tovább]
8./3 A párja rikoltva ugrott elé a f?be taposott csapáson, gödölye lógott élettelenül az er?s félkarján. Éles fejhangján sikítva hívta enni társát. Az asszony szaglászta a falnivalót, öklendezve elfordult, Tépett a bokrok gyümölcséb?l, beletömte a másik tátogató szájába, az [… Tovább]
8./4 A hajnali nap fénye felragyogott a hegyek mögött, el?re küldte tapogatózó sugarait a Nap. A hegyormokon rózsaszín fény gyúlt. Az ég színe mély zöldr?l kékre váltott, a fehér páracsomókat felszippantotta a napfény melege. Éles kontúrral rajzolódott ki a [… Tovább]
8./5 Isis zokogása, jajszava feler?sítve járta át a csarnokot, echó felelt remegve minden hangjára, kérdéseit megsokszorozta a visszhang. – Óh Osiris mindenek tudója, a földnek, a leveg?nek, a víznek, a t?znek ismer?je, teremt?je, mozgatója, hol vagy, én társam, éltet?m? A [… Tovább]
9./1 A jégverést?l kék-zöld foltokkal, kifulladva érkezett Ook a párral a raktárba. Ahaw szólni sem tudott az örömt?l, amikor meglátta anyját, apját és húgát, Samexel együtt a bejárat mögött, biztonságban. Wink sürgette a kis csoportot, induljanak, szálljanak be a [… Tovább]
9./2 Az anya felbátorodva rohant vissza csecsszopó kisdedjeihez, sebesen, mint a gazella, bátran, mint az oroszlán, haja sörényként lobogott utána. A földkunyhó résén becsusszant, kölykei örömteli vinnyogással fogadták. Kidobálta ?ket a résen, majd felkapta karjaiba a két porontyot, vitte [… Tovább]
9/3 Elefántok érkeztek dübörögve, a vezérhím trappolt el?l, nyomában a csorda apraja nagyja. Körkörösen körbe taposták a t?zfészek körül a füvet, ledöngölve széles talpukkal a földet. Wink elvarázsoltan állt, és nézte, hogyan állítják meg a t?z terjedését az oktalan állatok. [… Tovább]
9/4 Az orvos nehezen vette a lélegzetet miközben haladt felfelé a meredek lépcs?kön, a pirkadat fénye kísérte lépéseit. Nem álhatott meg szétnézni, hogy lássa a nyomait a földindulásnak, mert paptársai követték. Négy maninik a lépcs?n hozta újra Chikchant, mert a [… Tovább]
10/1 Chikchan disznószemei ragyogtak az örömt?l, Manik düht?l elhomályosult szemmel, feszesen állt, két ajka széleit már véresre harapta kínjában, míg a beszédet hallgatta. Chikchan szólásra emelkedett. – Bocsássatok meg embertársaim, ha valaha, valamit ellenetekre tettem, mentségem a nemes szándék mindnyájunk [… Tovább]
10./2 A Feketeló jár?rei a domboldal legközelebbi barlangjában találtak menedéket. Ott találkoztak mind a négyen. – Honnan tudtad, hogy itt a barlang, teljesen képtelen helyen van, nem olyan magas a hegy, hogy feltételezni lehessen, hogy a sziklák barlangot rejtenek [… Tovább]
10./3 A kis lakhelyek, k?be vájt otthonok, k?b?l, fából épült kis házak ünnepre voltak díszítve. A sár nyoma itt-ott folttal éktelenkedett a mezsgyén, a kövön, a házfalon, eloltotta a virágzó kertekben a színt, de mégis, tisztán csillogott minden a [… Tovább]
10.4 Két er?s karú maninik feltette a kövekkel teli urnát az áldozóoltárra. Tzswen és Chikchan két oldalról odaállt mellé. Ook kalapácsát magasra emelte, kivárt, míg mozdulatlan némaság lett mindenütt, tán még a szél is visszatartotta a maga fújását, amikor [… Tovább]
Apró-csepr? dolgok, amelyek képesek világméret? örömöt hozni az életünkbe. Ez a gondolat jutott eszembe el?ször, amikor olvastam Ildikó írását. Valami furcsa melegség járt át közben, eszembe jutottak azok a téli éjszakák, amikor a langyos, feny?- és narancsillatú szobából néztem kifelé [… Tovább]
11./1 Lilia a hevenyészett asztalhoz tessékelte a társait. Repdesett körülöttük, mint egy kis fényes szem? madár, kiszolgálta ?ket étellel, itallal. ?maga nem telepedett le étkezni közéjük, hiszen nem volt már gyermek, hogy leány létére is az asztalnál lenne a helye, [… Tovább]
Akkor most csodálatosak, vagy sem? – merülhet fel bárkiben a kérdés Grexa Ágnes írásának olvasása közben, hiszen mind olyan hétköznapi dolgok válnak mondatról mondatra misztikussá, amelyek mindenkivel megtörténnek. Egy olyan pozitív er? sugalmazódik a m?b?l, ami sok mindenre magyarázatot adhat. [… Tovább]
Az írás az Er?szakok c. kötetemben jelent meg (Tinta, Atlantis Centaur) Amikor az utolsó beteg is elköszönt, levette nyakából a sztetoszkópot, és gondosan bezárta a fémkazettába. – Mbwana[1], ezt hozta a postás – nyújtott át a házi inas egy [… Tovább]
11./3 Mintha csak egy test és egy lélek lenne, úgy lopakodtak együtt a pumák holdárnyékban. Az enyhe szél lustán simított végig bársonyos, fekete hátukon, selymes tenyerével mögéjük vitte a szagukat. Osont a falka fától-fáig, k?faltól-k?falig, egy ütemre lélegezve, egy [… Tovább]
11./2 Süld? szájából kifordult a hús, mert forró volt és büdös a füstt?l. A tüzet bámulta érdekl?dve, felemelte meg leengedte a kezét, nyúlkált a kápráztató forróság felé, legy?zve ösztönös tartózkodását a t?zzel szemben. Mind kisebb köröket írt le a t?zrakás [… Tovább]
Ahogyan olvasni kezdtem, egy mélabús sztori kezdett kibontakozni, egy lelkében aggastyán férfiról, aki beleolvadva a társadalmi normákba és elvárásokba, éli elszürkül? és megfáradt mindennapjait. Tompa büszkeséggel tölti el társadalmi státusza és eredményei, viszonylag elégedett életével, de belül ott lappang benne [… Tovább]
Az írás az Er?szakok c. kötetemben jelent meg (Tinta, Atlantis Centaur) Edmund albérletben lakott a Körút egyik feketévé füstöl?dött öreg házában. „Tessék, tessék!" ââ?â?¬ mondta kedvesen, tökéletes magyarsággal, amikor kitárta az ajtót. Anna tartózkodó érdekl?déssel méregette. Edmund magas [… Tovább]
2. Feoh, bodzafa bokor a ház mellett Elaniny tétován állt, hol Kenoccha felé lépett, hol vissza Mahon mellé. − Mit tegyek ezzel a lénnyel, hiszen gyermek embernek is, asszonynak is! Még soha sem neveltem hozzá hasonlót! Szabadon élt, mint [… Tovább]
Az írás az Er?szakok c. kötetemben jelent meg (Tinta, Atlantis Centaur) ââ?â?¬ Miért nem indulunk el valahova, egyszer?en úgy találomra? ââ?â?¬ kérdezte egy vasárnap Anna, mert élvezte a gyors helyváltoztatás szabadságát. ââ?â?¬ Nem is ismerem a saját [… Tovább]
Az írás az Er?szakok c. kötetemben jelent meg (Tinta, Atlantis Centaur) Mike-nak biciklije sem volt soha, nem hogy autója, de spórolt, és egész nyáron keményen dolgozott. Minden lehetséges túlórát elvállalt, csakhogy vágyálmát egy nap ebben a sötétkékre festett púposhátú [… Tovább]
Az írás az Erőszakok c. kötetemben jelent meg (Tinta, Atlantis Centaur) VI. ââ?â?¬ Te csak jól bekávéztál! ââ?â?¬ húzta Gyuri Annát az előadáson. Anna felvetett fejjel, kihívóan nézett rá. ââ?â?¬ Na, nem kell mellre szívni, megértem ââ?â?¬ [… Tovább]
Az írás az Er?szakok c. kötetemben jelent meg (Tinta, Atlantis Centaur) A kövér Annára szegzett tekintettel továbbra is hallgatott. Látszott rajta, hogy enyhe bosszússággal mérlegeli a hallottakat, de a kövérkés eszmei h?ségre következtetett Anna szavaiból, és megenyhült. ââ?â?¬ [… Tovább]
Az írás az Er?szakok c. kötetemben jelent meg (Tinta, Atlantis Centaur) Anna napokig nem ment Anyáékhoz. Telefonált nekik, hogy zárthelyire készül, magol. Amikor végre felugrott hozzájuk szokatlan idegenség, levertség lengte körül. Anya és Apa összenéztek. ââ?â?¬ Van valami [… Tovább]