Természet

A kínai alkímiai analógia szerint a természet nagy laboratóriumában az égi szelek által fújtatott föld az átalakuló anyag. azonban ezen jóval túllépve a mindenség ábrázolása, ahogy a természet része a változó világ és vele a változtató események sora. A képek sora főleg a versekben kimeríthetetlen, megújuló és szinte ismételhetetlen, mint ahogy minden egyedi, a természet éppen élő, vagy elmúló részeinek sokasága. A természet állapota mindig a főhős, vagy a költői én állapotát tükrözi és visszatérő motívuma a szél. A II. Világháború utáni magyar történelemben az ún. „fényes szelek” nemzedéke elnevezés is egy új korszak lendületének, ígéretének reményét fejezte ki.
(Petőfi Sándor: Mint felhők a nyári égen; Ady Endre: A magyar Ugaron; Kosztolányi Dezső: Szellők zenéje;)

Vers

Nyáreleji haiku

2011.06.11. jager_ luca 18

      I. Hamvas búzában Elcsukló nyári szell? R?t lepkét kerget.   II. Piros ribizli Zöld bogyója átragyog. Nagyra n? a nyár.   III. Vágott f?-halom, arcon verejték csordul. Erdei pinty szól.  

Vers

TAVASZI HAIKUK

2010.03.02. Z. Farkas Erzsébet 11

Egyszerűen betűszerelmembe öltöztetem… ZOKSZÓ   Kócosra borzol színes árnyakat kerget kitárt életed.   ÉGI SÓHAJ   Arcod csillaga szemtükröd titkos álma szitál szívemben.   ZÚZMARA   Lehervadt mosoly a fontolgatás árka elmúlás fátyla.   BÖJTI SZÉL   Keringő lélek forgó körmenetbe [… Tovább]

Vers

Három tavaszi haiku

2010.03.19. Kerti Károly György 8

  víz fodrozódik  selyemágyról kel a szél  hegytetőn kürt szól     hantok közt hólé  tavasz-hír gyökereknek  csapon a jégcsap     felhők szétnyílnak  nap pallosa megvillan  fejet hajt a fagy    

Vers

Téli haikuk

2008.12.31. Placskó Lajos 11

*     Tél   Szélhangon jajong az erdő. Riadtan várja tavasz melegét.     Búcsúztató   A nyarat az ősz száz színnel siratja. A tél gyásza fehér.       A cser télen   Száraz ágon szél zörget barna [… Tovább]

Vers

három sorosak a nyárról

2019.07.12. Szulimán Eleonóra 10

Nyáresti séta Út menti hársfák hűs illatát szippantom minden lépéssel.   Néphagyomány Szent Iván éjjel tisztító-tüzet gyújt a lelkiismeret.   Kánikulában Zöld lombok mélyén szomjas pintyek pihegnek. Múló menedék.   Délutáni szieszta Nyár-illat őrző árnyas gyümölcsfák alatt édes pihenés.   [… Tovább]

Vers

Lázálom

2016.04.14. Márkus László 8

    Körtepálinka voltam aszaltszilva ágyon, magam voltam maga az álom, kedvesem testén sóhajtó lepel, mit minden este maga alá teper, bonviván testén kacagány, kit búval bélelt a magány, bronzszobor fején galambszar, jósdában táncoló lakkasztal és folyó hátán hordozott ladik, [… Tovább]

Vers

Szertelen szerenád

2016.04.10. Márkus László 2

Hozzám tartozol hozzád tartozom mint Holdhoz az udvara lóhoz a farka vénasszonyhoz a hárászkendő  múltamhoz a kudarcok jövőmhöz a sikerek boldog perceink várakozó vágyaink beteljesülések pillanatai vonatok zakatolása Keleti Pályaudvar madártrillával fűszerezett hársillat pongyola pitypang és piros pipacsok várakozás telefonodra [… Tovább]

Vers

ŐSZI HANGULATJELEK

2015.10.30. Vajdics Anikó 0

Illusztráció: „Ősz” – Vaszary János festménye   1) Ablakom alatt  táncoló falevelek – halálban élet. 2) Tó felett teli- hold, hold alatt tele tó – üres szerelem. 3) Meleg színekkel hímzett avarterítő – kihűlt tájakon. 4) Falevelekbe öltözteti a Hiányt,  [… Tovább]

Vers

Őszi anzix

2015.10.24. Márkus László 10

Haikuk         Sírdogál az ősz. Színpompás leveleken mesés gyöngy e könny.   *   Vörösek, sárgák orgiája most az ősz. Az élet didereg.   *   Szél sír a parkban. Piros bogyókat csipdes a korai fagy.   [… Tovább]

Vers

Megbolondult a természet

2014.03.30. Vandra Attila 0

Ma jártam a Lempesen, e virágok máskor május elején nyílnak. 5-7-5-ösök, nem haikuk… Megbolondult a természet 5-7-5   Hervadt hóvirág Korán megjött a tavasz Most volt február   Hérics virágzik Sárga lett a Lempes-domb Fura március Lehajtja fejét A szégyellős [… Tovább]

Vers

Lomok 2.

2013.07.26. Molnár Szilvia 0

2013. 07. 25. Lomok 2.   Régi zenegép 1.   Húremlékekkel életalvadt szerkezet agyonhallgattak?   *   Régi zenegép 2.   Melódiátlan hajtókarod forgatják: fémes kesergés.   *   Zenebarát   Furulyavarázs: kettészakadt torkodból   esthang kornyikál. ———————– Kedves Szilvia, [… Tovább]

Vers

Logikát! (-lanul)

2010.02.11. Pongrácz Ágnes 20

                                                    implikáció ha messzire nézek,arra, hol az árnyak a sötétben feloldják maguk,akkorlátom, hogy a párkákkeringnek, fogják a rokkát,és bogozzák a szálakatott, ahol a sorsod sorsommalgubancolva fut                                                         negációk mertnem megyek eztán a közeledbenem küldök több üzenetet nekednem kérem sem az elismerésed, [… Tovább]

Vers

Tizenhét

2007.10.10. Kovács-Cohner Róbert 8

  Szavak közt a csend. Hallgass most. Idők, terek: Csendszavak között.   *   Színek. Bézs delej. Már fáradt hajnal neszez A küszöb előtt.    *    Kontúrjaidon Még összekucorodik Ébredő időm    *   Sóhaj időz el  Mint egy elnémult [… Tovább]

Vers

Séták a hegyen

2007.04.11. Vékony Andor 1

  (1.) Itt még barnák a fák, de madárdal hímzikékre fent az eget,s vágyat búgva feledhideg, nyirkos teletegy örvösgalamb pár.   (2.) Tavaszi hírnökök: Itt télizöld meténg,ott ibolya ragyog;Apró, kék csillagok,rozsdabarna avar, S borostyán foltok közt.    (3.) Mélyzöld feny?k [… Tovább]

Vers

A vulkán ékszerei

2020.01.08. Bánfai Zsolt 2

nézd víz alatt ím e gyöngyöző kő fentről szürke rétegfelhő grafitja miként csorog – körötte a hűvös homokban üveghalak olvadt lábnyomok tegnap még a vulkán járt itt idők előtti lávafolyóban lebegő ékszerpárna – kővé érett bazaltok riolitok szuronyokkal alusznak a [… Tovább]

Vers

Soknapos eső

2012.10.03. Csillag Tamás 3

Meguntam félni, ma még bátran állok a  labdarózsák lefejezett légiója elõtt, mint a frontra készül? katonák. Szerelmes tudnék lenni lázadozó hajadba, de én már mindenütt soknapos es?t sejtek, kisírhatatlan októberi zivatarokat. Legutolsó szemmel nézem az es?t: eszembe jutsz, mintha az [… Tovább]

Vers

költőkhöz

2012.05.30. Szilágyi Erzsébet 12

Ha id?nként rádjön valami furcsa kényszer:gondolatod nincs bár, tücsköt-békát gépelsz;tedd össze kezedet, és imádkozz szépen,üsse k?, nem tudod, melyik istent kérjed;könyörögj, hogy múljék t?led el e pohár, ne siránkozz-örvendj, ezren megtették már. Ha te porból lettél, rajzolj te is porba,szétfújja Aeolus, [… Tovább]

Vers

Enteriőr

2012.05.13. Tóth Zita Emese 13

  kezem szorította a múlt miközben épp elengedni tanultam fogta hajam hányjam ki magamból mindazt ami voltam   aztán csak ölr?l ölre kerülök menekülés kielégült pillanatok váltják egymást olykor órákba telik bele olykor hónapokba s minden szeret?m egymás ismer?s idegene [… Tovább]

Média

Nyár a vízparton

2009.06.12. Koosán Ildikó 12

– saját fotó –   (meghallgatom)   Óriás szitakötő a nyár, a berekre ül mozdulatlanul, árnyéka lomhán elterül itt a fák alatt. Csipkeszegélyes víztükör, mégis, csak egyes-egyedül szépíti benne magát  egy kacér nő, a Nap. Elül, s majd hullám göndörül, [… Tovább]

Vers

Torpanat

2019.10.18. Serfőző Attila 6

  Annyi céltalan reggel után érkeztél, a megálmodhatatlanon túlról, jött veled a hideg nyár és a forró tél, s minden más, mi belőled bennem kóborol.   Volt, hogy lüktetett és lerombolt, vérembe osont, majd ellenem szónokolt a csend… A horizontra [… Tovább]

Vers

Csak úgy

2019.04.08. Serfőző Attila 5

Csak úgy egymagamba csöndesen,  kéz-kézben távolabb szakadok, a búcsúkat ki tartja számon, tán a kora őszi lombsorok.    Az út mellett nyugtalan tócsasugár, finom fénye szövetkezett az éggel, de holnap elmossa egy füstölgő ár, s a horizont közben jajveszékel.    [… Tovább]

Mese

Migránsok

2020.09.17. Győri Nagy Attila Migránsok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az amazóniai esőerdő csendjét Lóri, az arapapagáj hangja verte fel. Már amennyire sikerült neki, mert az itteni csend nem ugyanaz, mint a világ legtöbb táján. Ha éppen nem történik semmi különös, az erdő állatainak nesze akkor se biztosít némaságot. Lóri [… Tovább]

Vers

Éva regénye

2007.01.11. Ecsedi Éva 9

Befejeződött Éva regénye. Arca előtt merült alá a Nap Áttetsző csipke ragyogású fénye. Lombok közt bujkáló hárfa-hang, Mint nyári hársfavirág-rajzás, Vérszín felhők fölé űzött, Ravatalra fektetett ős-párzás. A nyárvégi menekülések mögött, Szibériába szöktette életét. Messze vágyott, félte az őszt, Tavasz [… Tovább]

Vers

Téli románc

2007.01.11. b huszta irén 17

Hópihe hullik szél dala szólFénylik a ködben t?z valaholMessze világol lángja ha égHajnali hold kél reszket a lég   Ágra telepszik f?re leszáll                                         Pára az éjben zúzmara-szál Csillag az égen csillog a föld Tiszta fehérben t?hegye zöld   Néma ha [… Tovább]

Vers

Téli reggel

2007.01.15. Kováts Péter 0

Amikor még reggel a dér öltöztetett fel mindent. Állnak a fák borzasfehéren,Tüllruhájuk megremeg a szélben,Mint sz?z leányok, dermedten várják,Nászuk el?tt, a Tél szerelmes csókját.     Ködkígyó tekereg lustán,A Duna csillogó szürkés habján,S a hullámokkal a ködpikkelyek,Erotikus, buja táncot lejtenek. [… Tovább]

Vers

FLRT

2007.01.25. Kováts Péter 2

Egy kis nyári hangulat Tintakék testén nyílóBíborhasadássalvérzett el az éj.   És csobbant a víz,és vágott a szél,s a kezem melegével védtelek.   Amikor szétnyílt a száda szemhéjam alól néztelek.S mint sirály a vízre,úgy hullottam rád,mert csillagot véltemfelfedezni benned.   [… Tovább]

Vers

Téli álom

2007.02.04. Gősi Vali 10

  gyeptakaróról álmodik éjjel a rét fagyos föld-ágyon   téli románcról dalol az északi szél hópihe táncol   kiteríti még bársony-zöld fűszőnyegét a tavaszi rét

Nincs kép
Írások

Überpihe

2006.06.23. Torma Péter 2

A nyár fehér pihéi szállnak,és összeállnak ősz szakállnak.Ha foszladóbb is, mint a vatta,önnön-magát már meghaladta. A sors akárhogy ossza el,mi összeillik, összeáll.Szóból így rímül vers, ime,pihéből így Überpihe.

Nincs kép
Írások

Alagút

2006.07.15. Ecsedi Éva 7

Virágok illata lebeg a nyári éjben, szeretnék még szépet írni, de nem tudok… – miért nem? Túl sok a fekete folt… A hegyek sötéten pihennek, álmodnak ezüst csillagfényben… Közhelyes szívemben érzés kering, érzem minden sejtemben a kínt… S a fák [… Tovább]

Nincs kép
Írások

Július tizenharmadika emlékére

2006.07.18. Ecsedi Éva 0

Szélforgó zúgására ébredtFények cikáztak keresztülFeszült agyán, lazán tépteLénye gyökereit földest?lKöltöz? álmai irracionálisHangtalan némasága tárjaSzíve kapuját lobogó lángraHárfa húrja vágta ujján sebetA dallam még a leveg?benRemeg, pasztell vörös foltHagyott nyomot fehér ingén [-] nyolcadokra osztott foszlottkalács, marcipán katonáksorakozó, cukor trombitátfúj szélfiú, [… Tovább]

Nincs kép
Írások

Kuporgó harangszó

2006.07.23. Lucskai Vincze 8

a hátsó kertkapun megszorult a nyár tikkadt nyöszörgéssel tátong résnyit a pusztuló portára s míg léptem csikorogva fészkel ösvények kavicsán tornyok lábához kuporog a harangszó koldussal paroláz kalapjában kong még egy utolsót aprópénz csacsogásrég beváltott élet verg?dik az alkony is [… Tovább]

Nincs kép
Írások

Szíriuszi napok

2006.07.26. Lucskai Vincze 1

* hömpölyg? árkok zokog a magányos éj metszett ereken * látod kezemet? ujjak közt szivárog el bágyadtan lelkem * kutya nagy meleg az utakra göngyölöm arcom ráncait * vibrál az alkony száraz ajkak sóhaja lágyan szell? kél * tikkadt tarlókon [… Tovább]

Nincs kép
Írások

Álom a nyárban

2006.08.01. Ecsedi Éva 5

Még sikolt a vén diófán egy madárfelhőnaszádok úsznak időóceánon átbeérett gabonarendek menetelneklábuk alól tücsökhadak menekülnekdéli szelek fújják a sorakozótréztorkú harsonáik zengik az indulóta halál nem soká eljő, ideérsurrogó hangon megindul az ördögszekérőrült iramban rohannak, mögöttük tűztenger lobogvércseszárnyon repülnek riogva a [… Tovább]

Nincs kép
Írások

NÉGY SZONETT

2006.08.02. Makkai Ádám 2

LEPKE-HALÁL Sinka István emlékének Parányi agy vezérelt: véget értél;a párna rádcsapott, fejed letépte.(Az éjszaklában, mintha kongna léptekitől hatalmat így csapkodni nyertél – ) ah, mit, hisz` csak a lámpa csalta lépre…?– Szegény kis tébolyult! Amíg kerengtélizzadt a hátgerincem. Egy kerek [… Tovább]

Írások

Agyvelükk

2006.08.04. Kőhalmi 3

szellemi rafting Zendül egy merengő Kék Duna keringő. Csel van a charlestonba` – egy donna hány tonna? Hány donna egy tonna? Kanyarban Don. Felszáll egy tan-gólya, kecses a tangója. Etetném piláffal, éneklünk Piaf-fal: Hány donna egy tonna? Don Johnson, Don. [… Tovább]

Nincs kép
Írások

CHARLES BAUDELAIRE: Dög

2006.08.14. Kántás Balázs 5

Egy els?éves, tanulmányait idén kezd? angol szakos egyetemista m?fordítási kisérlete… Emlékszel-e, én drága szerelmem arra a nyári reggelre? Oszló dög feküdt a homokösvényen kis híján elestünk benne Ringyóként rúgott magasba lábával méregfüst szállt bel?le szét szétnyílt bele démoni szagával mérgezte [… Tovább]

Nincs kép
Írások

Megkésett levél a Jézuskának

2006.08.17. Vogl Anikó 7

Toronyórát. Lánccal. Egy hintalovat. Pár régi barátot. Sok újat. A naivitásomat. Gyík-akrobatákat a falra. A madaraimat. A bizalmamat. Mindenben. A gyerekkoromat. Vissza. Ã?Å¡gy, ahogy volt. Papa illatát. A tengert. Anyuéknak. Hogy lássák. Teret. Tágat. Télre napsugárbef?ttet. Nyárra hólészörpöt. Egy kis [… Tovább]

Nincs kép
Írások

Ginsberg ne üvölts!

2006.08.20. Lucskai Vincze 3

szutra kockáidról a pontok már rég lekoptakde te még mindig megszállottanmorzsolgatod a csont sorsvet?detaz id? alpakka markába helyezted tökeidethadd szorongassas ha összekoccannak mint repedt harangokorákulumi csendbenmár azt hiszed hogy az angyalok is maszturbálnak zakatolszmint korom-ittas g?zmozdony végighúgyozvaismeretlen utak talpfáités a [… Tovább]

Nincs kép
Írások

?szel?

2006.08.24. Kántás Balázs 4

Bágyadt esti szélfúj át a bomló fák közötthalkan ring a lombzizegve, remegve csörögs pár levél lehulllassan, csendben földet érvea nap vérfolyótrajzol a sötétkék égrea leveg? még fád, lomha, fülledt és nehézám hirdeti márfakó zöld: a nyár véget érvarjúhad köröza lekaszált [… Tovább]

Nincs kép
Írások

Haláltánc-ballada

2006.09.02. Verő László 10

Pénteken meghalt Faludy György       Ott ült a Császár. Dús hajában hét csillag volt a diadém. Rabszolganépek térden állva imádták, barna köldökén a Göncöl forgott, válla balján lámpásnak állt a holdkorong: de a bohóc sírt trónja alján: „Mit [… Tovább]

Írások

Őszi kép

2006.10.07. Fitó Ica 18

  (meghallgatom) Mily gyönyörűség őszi határban, simogatóan lágy napsugárban.   Bíbor aranyban fürdik az erdő, glória fénye rajta a felhő.   Nem dalol ott már trilla madárka, száraz avarban lassul a vágta.   Állok a fényben, táj gyönyörében, lelkembe zárom, [… Tovább]

Írások

Egy csendes nyár végén

2006.10.08. Végh Szimonetta 3

Egy csendes nyár végén,Belém költözött a tél.Könnyeim megfagytak,És más nem maradt,Csak néhány, b?römet,Lassan elereszt? jégdarab. Egy csendes nyár végén,Meghalt bennem a szép.A színek megfakultak,És más nem maradt,Csak néhány szürke,Arcok nélküli emléklap. Egy csendes nyár végén,Átsuhant rajtam a szél.Elragadta vágyamat,És más [… Tovább]

Írások

Őszi pillanatkép

2006.11.03. Lengyel Joli 8

*   Lépéseim hangját elnyeli az avar… Csend van körülöttem, semmi nem zavar. Sűrű erdőben, a ritkult lombok alatt, az őszi szél sárgult leveleket hullat. Egyre vastagabb lesz a levéltakaró, rozsdásbarna színével, szemet nyugtató. Még vannak virágok, nézegetem őket. – [… Tovább]

Írások

Találkozás

2006.11.06. P. Tóth Irén 12

Kanyargós úton jöttem hozzád lépteim zaját gaz nyelte el mely elborít mindent, utakat, sírokat, de léptem így is megtalál.   Messziről látom fekete palotád mely fogvatart régóta, és mindig ezután, árvácskák sírnak, fejük lehajtva, hiába napfényes az őszi délután.   [… Tovább]

Írások

Nékem az ősz

2006.11.16. Sólyom Ágnes 4

Távolodó hajót nézek, forró teát kortyolok, ?sz van. Tarka pompa, tompa csillogás, bágyadt zenék, ásítás. Még hogy színes! Még hogy vidám! Hát persze, az, míg ifjú az ember, míg hosszú, tarka sálat kanyarít nyakába, s a barátokkal filozofálva járja a [… Tovább]

Írások

A Duna-kanyarnál

2006.11.23. Arany Tóth Katalin 0

Fák ölén kanyargó, csillámló bölcs folyó – ezüstben táncoló örvényl? ár   Fák ölén kanyargó, csillámló bölcs folyó – ezüstben táncoló örvényl? ár   ?szt hozó álmokból ébredve hömpölyög, h?vösebb szelekkel karöltve jár   Sóhajba tompuló elmúló nyárutó, hegyek közt [… Tovább]

Írások

Az őszhöz

2006.11.25. Radva Juli 31

Az ?szhöz Álmainkat, vágyainkat, melenget? f?párnánkat, a szivárvány minden szinét, ciripel? tücsökzenét, a friss széna illatát, hétpettyes kis katicát, ezernyi színt és illatot, homokban a lábnyomot, elkergetted, el?zted rég, már elnyelte a messzeség. Hagysz helyette lucskot, sarat, viharban halt kismadarat. [… Tovább]

Írások

Koldus-képzelet

2006.12.02. Arany Tóth Katalin 7

Szürkül? falak közt légszomjat ölel körém a tomboló csend:       Szürkül? falak közt légszomjat ölel körém a tomboló csend: a vágy-képek megfakult tónusán indiántáncát járja bennem a felborult rend   Megkapta nimbuszát a létért folytatott küzdelem: Sorsom síkraszállt – [… Tovább]

Írások

Őszi séták

2006.12.10. Vékony Andor 7

  zörren az avarkanyargós erdei útcsendjébe lépek   nyirkos nedves fáknyakadba lódítják az?sz ködpamacsát   ködben ül a hegya fák közt a csend szaladneked sincs szavad

Írások

Gyermekkori nyarak

2006.12.13. Kováts Eszter 1

Olyan volt a gyermekkorom, mint egy fülledt, érett nyár – rezzenéstelen csend uralkodott.   Csak te voltál velem örökké, mint mámor – és félelem. Világomba senki más nem jutott be. Zárakat törtél bennem, béklyókat kötöttél rám helyettük – nem engedem, [… Tovább]

Írások

FEKETE-FEHÉR: IGEN? NEM? III.

2006.12.17. Arany Ágnes 0

Az írás az Er?szakok c. kötetemben jelent meg (Tinta, Atlantis Centaur) Edmund türelmesen hallgatta Annát, igyekezett elképzelni a cingár kislányt, aki itt szaladgált. Méhek keringtek körülöttük, pedig az orgonabokrok régen elvirágzottak. Most már leveleiket növesztették, és közvetlen közelükben friss kesernyés [… Tovább]

Írások

Üzenet odaátról

2006.12.18. Kováts Péter 4

Ezt a verset Endrének ajánlom. (egy barátomnak kinek meghalt a felesége) Olvastam levelét és mélyen megérintett vívódása, annyira, hogy íme vers kerekedett belőle. Talán segít átvészelni a nehéz napokat (meghallgatom) Hát nem tudod, hogy folytatni kell ? Én benned élek [… Tovább]

Írások

Jelek

2007.02.21. Jávorka Ágnes 3

Nézd ezt a szürke augusztust, borul az ég száz felé, napnak nyoma sincs, csak az idő rágcsálja rútul a csontjaim, s bánat bújik belém hazugul, orvul. Hiába lett léted létemben, nyomorba ragadt ez a nyár, nem lehet nem látnom, dermed [… Tovább]

Írások

FELESÉGEMNEK

2007.02.23. Bonifert Ádám 2

A lírai versek címzettjei nem els?sorban a feleségek. A versel? férfiak (férjek) ihletése talán a kelleténél kevesebbszer ered a feleségekb?l. Pedig nagyon megérdemlik, hogy id?nként tisztelegjünk el?ttük. Akkor jöttél el, amikor az égena csillagfény már halványulni kezdett,és ködszitáló hajnalégés közbenfonódott [… Tovább]

Írások

Dylan Thomas álma

2007.02.25. Jávorka Ágnes 0

Ez D.T. egy novellájának a parafrázisa. Sirályok sírtak a haltól hemzsegő víz fölött, a parton szegény Dylan Thomas felnyögött. ősi dalnoki köntösben, rézgombos mellényben nagyapja a temető vaskapuját nézve a kőangyalok és szegény fakeresztek felé bökött, s egy görnyedt ember [… Tovább]

Írások

Ki vagyok én…..

2007.02.26. Fövényi Sándor 5

               1.   Ülök a folyó habzó kövén, ujjaim közt’ konok homok szitál. Az aranyló szemek, mint sorsom pereg, s köröttem szunnyadóőszi táj. Tétován, riadtan meg-meg állva, vállamra karvalyszárnyú alkony ül. S mintha az ég csillagot dobálna, a lomha vízre [… Tovább]

Írások

Reggeli gondolatok

2007.03.01. Kodaj Bálint 18

Az óra riadtan reggeltrikolt.Hirtelen nem tudom a miértés mikort,aztán éberré pofoz a fél hét,s a nap ferde színt?kkel keltikomor szürke szem? férjét. Háromszor hatvan Volt arcomráncrejtvényét fejti,de a megoldást a válaszkancsal káprázatba rejti.A talány vadul áttapos rajtam,és én, a földön [… Tovább]

Írások

Tanyák népe

2007.03.03. Dobó Erzsébet 2

Dolgos napok boldog békéje, Gyermekkorom édes menedéke. Hol szabad a lélek és kedves a szó – Csendesek az esték, szívből jön a jó.   Öregedő, fáradó szemek kémlelnek félt?n, Kutatják bánatom – szólnom nem kell – Szememből olvassák minden gondolatom. [… Tovább]

Írások

Március van

2007.03.03. Kodaj Bálint 0

Kint a kertbena garázs nedvesmohaszakállat növeszt.Kamaszodó ágak kaparjáktavaszt viszkető arcát.Ünnepelnek a bokrok ésa gyomok,zölddé gyógyulnak a romok,felejtik a tél monokromszínátkát,és a nap kihúzza hátukból az égfagyoskék szilánkját.Esőpezsgőt bontanak a felhők,a dugó villámként kirobban,az évszakot pattogó cseppsorokbannyeli az élet.Elfelejti, hogy nem [… Tovább]

Írások

Ballada a barátságról

2007.03.05. Márton Zsolt 6

Hármunk több éves barátságát a szcientológiai egyház úgy törte szét, mint a ropit, a szeretet nevében, a pénzért, szeretetet hirdetve. Ballada a barátságról                 Volt egy nyár ’96 züllött, gyönyörű nyara,             mikor úgy festett álmokat három jókora [… Tovább]

Írások

Már hiányzol

2007.03.07. Dobó Erzsébet 3

    Érzem illatod! Belém ivódtál mint, Nyári zápor a földbe.   Már hiányzol! Testem minden sejtje érted Kiáltoz, és sikítva sír a vágy: Hol vagy már!   Lassú lábakon jár az idő, Hosszú őszünk, tavaszba szökött. A tél most [… Tovább]

Írások

Ösvényei az őszülésnek

2007.03.21. Lucskai Vincze 12

  (meghallgatom) kezdetben nem voltak utak sem szomjat oltó kutak csak kóbor léptek vájta vályúk és harmat vigyázott rájuk míg gyöngykönnyeket zokogva a hajnal ködgúnyáit rakta kazalba hittem a léptek úttá tekeregnek s ha kanyarokba d?l a messzi távol zúdítva [… Tovább]

Írások

Morzsolj nálam kukoricát

2007.03.29. Lucskai Vincze 0

  (meghallgatom)  mit nekem dölyfös könyvem ha ívén aszalt könnyem sápadt lenyomat már hivalkodó gerinc arany betűje vakon nyomott cikornya    mit nekem ha foszlott a szó alant csak ámít hiú maszlag és csattan megannyi métely kárhozott reménnyel olvasatlan  mit nekem [… Tovább]

Írások

Kőszívű évek

2007.03.30. Szabó Edit Irma 0

2007 március 28, szerda, 18:40 Szálltam szárnyaló nap magasában, Poklok bugyrába is becsapódtam. Jég-harapásod fagy-sebet ejtett, Zúzmara-csipke arcomra dermedt. Nevető-ráncom mélyülő árka, Tévútra jutott érzés csapdája. Ádáz csatázás, néma szenvedély, Fullasztó légszomj, szorító páncél. Kiszáradt torkom sóbarlang mélye, Halkuló hangom [… Tovább]

Írások

Péntek esti légyott

2007.04.01. Kodaj Bálint 3

Budapestte olcsó kurvama újrafelszedett apéntek este.A kerítésen könyökölveneccharisnyás lábadleste.Egy vezetéken vonaglócsóváról kábadélibábra gyújtott,és a kartonkoronáskirálylány– míg a vegyszereshasis sercegett –hirtelen megkívántaa sörpalástos herceget.Valami éjszakainmár a szoknyád alányúlt,kocsmakorpás hajaválladra konyult,combodba csimpaszkodotta pláza-sterilizáltkorosztály.Medd? m?körmökkelkapart, terméketlenorosz táj.Torz csókjátólfelfordult a gyomrod,szájpadlásodra nyirkoslétlepedék költözött.Sárga fényfogsora [… Tovább]

Írások

Tavaszi háromsorosok

2007.04.03. Matos Maja 7

Szikrázó napfény, mézédes illatfelhö, ez már a tavasz.   Fecske cserregés. élesen hasít bele tavasz csendjébe.   Tavaszi réten millió számra szálldos, zümmög a sok méh.   Tócsában fürdő kócos fűzfalomb között megcsillanó fény.   Nesztelen éjben holdfényben fürdő réten [… Tovább]

Novella

Virágnyelv

2021.08.03. Révész Márton 2

Nyárközép volt, az iszonyatos hőségtől szinte reszketett a levegő. A búzatábla növényei szomjasan, vágyakozva fordították fejüket a kobaltkék ég felé, ahol a habos vattacukorszerű felhők közül kíméletlenül tűzött rájuk a késő júniusi nap. Enyhe szél borzolta a már majdnem teljesen [… Tovább]

Vers

Folyóparton

2022.02.13. Szilágyi Erzsébet 2

  az augusztusi nyárban nyújtóztunk a fövenyes Dunánál szél se rebbent nagyobbacska kőre hajtottuk ruhánkat bordó köpenyem felettünk a halványkék ég békét sugárzott egy zöld ág rám hajolt és akkor hirtelen kilegelt a víz és mint mohó éhes állat sodorta [… Tovább]

Novella

A pillanat varázsa

2022.03.02. Révész Márton 8

Egy fehér, ovális szoba közepén állok és a nyitott erkélyajtón keresztül a végtelen óceánt bámulom. Percekig állok így, miközben a szél sós permetet vág az arcomba. A nagy víz haragoszölden morajlik és a fehér tajtékos hullámok ütemesen nyaldossák a partot. [… Tovább]

Vers

Bőregér

2022.12.03. Csillag Endre 4

Ez a „vers” egyetemista koromból, az ezekilencszáz hatvanas évek elejéről való, és pesszimista hangulatomban született. Elég hosszú, de legalább unalmas egy kicsit. Nem az akkori évszázad  verse, de az enyém, és fent volt már a Toronyban, de egy szoftveres toronyomlás [… Tovább]

Vers

A Brettyónál

2022.12.05. Csillag Endre 4

A”zsengék” közül való „szerelemes földrajz” Egyedül baktatok kerékvágás porán, A háló ágyából nem keltél ma korán. Döcögős ösvényen szemembe tűz a Nap, Huncut bokor ága jól az arcomba csap. Nem sajog az arcom, de a szívem, az fáj, Most is [… Tovább]

Mese

A kékszalagos fa

2023.03.12. Ruder Jana 8

  Az, amit most elmesélek, az már nagyon régen történt. Nekem is úgy mesélte el egy öreg néni, amikor várakoztam a doktor bácsira, hogy megvizsgálja a beteg torkomat. Volt egyszer egy nagy, hatalmas erdő, tele volt gyönyörű fenyőfákkal. Szerették a [… Tovább]

Mese

Boldogasszony papucsa

2023.05.26. Csillag Endre 4

   A hőscincér jól látta, aznap az alkony pillangószárnyakon szállt le a tölgyes azon nyiladékára, amelynek kapubejáratát Szarvas szomszéddal ketten védelmezték a hívatlan látogatók ellen.    Már minden üde zöldben állt, május vége felé ballagott Időapó. A pillangók még egy [… Tovább]

Elbeszélés

Az odú

2023.06.14. Csillag Endre 4

Évek óta etetjük apró, fekete napraforgó szemekkel, a nálunk lakó és a hozzánk vendégségbe járó madarakat. Szándékaink szerint persze, elsősorban a széncinegéket. Az élelmes, de nagyon kulturálatlanul étkező verebeket is kedveljük. Azt már kevésbé, hogy bele állnak az etetőbe, és [… Tovább]

Emlékirat

Kerti kaleidoszkóp

2023.08.24. Csillag Endre 4

A meglehetősen nagy, de döntően uradalmi kézen lévő határnak csekély hányadát tették ki a lakosság kezén lévő földek. Tíz ezer aránylott az összesen is ezer hold alatti, kisebb, nagyobb paraszti gazdaságokhoz szülőfalumban. Ennél még kisebbek voltak a falut északról gyakorlatilag [… Tovább]