Címe:– körforgalom – Szerző: Kőmüves Klára



Talán valóban igaz, hogy amit a szív érez,
azt szólja a száj, és akkor hamis a hang, ha
valami fáj. Csökönyös haragom, ha néha
küldeném tova, olykor-olykor visszaszáll,
mert máskülönben fél az ostoba. Legjobb
talán titokként kezelve táplálatlan hagyni,
vagy Istent kérve -együtt- végleg elzavarni.
Megosztani mással sosem lenne szabad, félő,
hogy egy része másban megmarad, s miután
már elfeledve visszatérne életemnek kedve,
az ő szájából újra rám nevetne.



Címe:– legszebbség – Szerző: Kőmüves Klára



Szép vagy asszony! Dicsérhetném most fejtetődtől
talpaid nyomát is, de a legszebb benned mégis az,
ahogyan mellettem mindened nekem változik.
Szép vagy Sorsom, szép vagy Istenadta nőm, s
ahogyan ráncainkat egymás mellett szövi az idő,
egyre inkább látom, jóságodat csodálom benned,
s legszebbé az varázsol, hogy nagyon szeretlek.



Címe:Ez normális? Szerző: Ravasz Levente



Most őszintén,

Mi a normális?

Állok a szakadó

Esőben s élvezem,

Hogy bőrig ázok.

Nyári zápor után

Az eső lágy illatát,

Beszívom, mélyen.

Szeretem a felhős

Eget. Ha kapok,

Tűröm a pofont,

S nem adom vissza,

De a mosolyom nem

Mindig őszinte, tiszta.

Borotválkozás közben

Ha figyelmetlen vagyok

S elvágom magam,

Nem káromkodok,

Csak egy mosollyal

Lazán beletörődök:

„Hát sikerült megint”.

Néha az autóban talán

Túlontúl rálépek a gázra.

S bevallom láttam

Már sárgát, zöldnek.

Én azok közé tartozok,

Akik hiszik, vallják

Szebb a város este.

Hallgattam már zenét

Túlságosan hangosan,

Késő este, éjfél után.

S utaztam már úgy buszon,

Hogy nem volt jegyem.

S volt, hogy maradtam

Pedig tudtam, jobb

Lett volna mennem.

Régen a filmekben

Azt láttam, hogy

A felnőttek mindig

Erősek kell, hogy legyenek,

De én van, amikor gyenge

Vagyok. Főleg, ha

Valami fáj nagyon.

Ez akkor normális?