Egészen véletlenül alakult úgy, hogy éppen július 15-én keltem útra, nagyobbik fiókám leendő lakhelyéhez indulva. Már korábban eldöntöttem, hogy a nyár ellátogatok Ozorára, a temetőbe…. általam nagyra-becsült , a Héttorony örökös szerkesztőjéhez, Pápay Arankához. Nem tudtam elkísérni az utolsó útjára, helyettem csak egy koszorú köszönhetett el Arankától… februárban. Vártam már ezt a temetőlátogatást. Arra számítottam, majd sokáig kell járnom a sírkertet, hogy megtaláljam a nyughelyét, ám… nem így történt. Talán öt perc telt el, hogy beléptem a kapun… ( bár kérdezősködtem, Aranka édesapja- az egykori órásmester- nyughelyéről, de nem tudtak segíteni, az éppen temetésre készülő sírkert gondozók) és…megtaláltam a nyughelyet. A váza foglalt volt, nehéz kövekkel, papírral bélelve, hogy ne hordja el a szél… a szép selyemvirágokat. Így, az otthonról hozott ásványvíz segített ki… abba tettem a virágaimat, tiszteletem és hálám jeléül. Aranka ma lett volna 82 éves. Örök álma legyen szép…
Legutóbbi módosítás: 2019.07.15. @ 23:09 :: Ruder Jana