Az igazság úgy szorul egy darabba,
mint fjordokba a veszett óceánok,
mint Barcelona mellkasán a Rambla,
mint atomfelhőben a lövészárok.
A tisztesség ma kuplerájok fattya,
az utcasarkon pénzt koldul az átok,
és egyre gazdagabb a föld ramattya,
és egyre esendőbbé lesz az áldott.
A fegyver áru, roncsot ér a haszna,
a talpunk alá aljasul az akna,
s bár kiszakadnak belőle az álmok,
a lélegzést nem zárhatjuk lakatra,
a fák kitörnek végül a szabadba,
és zöldbe takargatják a világot.
